Ez nem az a klub

„Most, hogy – a »fordítási nehézségek miatt« sok hónapos késéssel, és természetesen az eredeti nyelven, angolul – nyilvános lett az Európai Bizottságnak a tervezett paksi bővítés állami támogatására vonatkozó döntése, egycsapásra világossá vált, hogy a magyar kormány előző mumusa, azaz Brüsszel hatalmas szívességet tett az Orbán-kabinetnek. A derék euro-bürokraták egy olyan atomerőműre adták áldásukat, amely a tervezett formában soha nem fog megvalósulni; ezt tudja Brüsszel is, a kormány is, immár a külvilág is – már csak azt kellene megfejteni, hogy mi volt az oka a feltűnő engedékenységnek.

Az orosz részvételű bővítési beruházás vizsgálatakor két kérdésre kellett választ találnia a Bizottságnak: tartalmaz-e állami támogatást a finanszírozási konstrukció, és ha igen, az összeegyeztethető-e a az uniós versenyszabályokkal. Az elsőt gyorsan kipipálták. Ha a tőkeköltség nélkül számított megtérülés 7 százalék fölött, a tőkeköltség viszont 8 százalék fölött lesz, akkor ez egy veszteséges beruházás, a veszteségeket a költségvetésből kell kiegyenlíteni, vagyis a finanszírozás állami támogatással valósul meg. Annak érdekében, hogy legalább papíron vállalható legyen a végeredmény, a határozat rögzítette, hogy a beruházás a tervezett időkeretben valósul meg (miközben már most 22 hónapos késében van), és hogy a 12,5 milliárd eurós bekerülési ár az összes felmerülő költséget tartalmazza (holott maga a bizottsági határozat jelzi, hogy ez nincs így, az új reaktorblokkok rendszerbe illesztési költségei például irreálisan alacsony, nagyságrendi eltérést mutató áron szerepelnek a kalkulációban).”