A vereség: győzelem

„Teljes tévedés azt hinni, hogy az úgynevezett kvótaperben ma várható döntésnek az a tétje, nyer-e, vagy veszít a magyar kormány. Ezen az ügyön csak nyerni tud. Belpolitikai értelemben mindenképpen, s a választások közeledtével egyéb szempont most már végképp nem számít.

(...)

Ha a bíróság a magyar és a szlovák fél javára dönt, lehet ünnepelni. Megállítottuk Brüsszelt, Dávid legyőzte Góliátot. Ha – mint az az előzetes főtanácsnoki vélemény ismeretében valószínűsíthető – veszítünk, a mai nap a Fidesz választási kampányának nyitánya lesz. Most aztán jöhet a csúcsra járatott brüsszelezés, sorosozás. A kevéssé tájékozottak számára még hihetőbben lehet a déli határkerítés létét a jövő évi választás tétjeként megjelölni, miközben a pernek ez nem tárgya, Brüsszel pedig a kerítést igazán sohasem támadta. Ráadásul Orbán Viktor és kormánya okkal hivatkozhat arra, hogy a külső határvédelem tekintetében az idő Magyarországot igazolta, s az Európai Unió számos más országa volt az, amely a kérdésben – ha lassan is, de – módosított két évvel korábbi álláspontján. Így belpolitikai kockázata annak sincs, hogy pénzt követelünk a kerítésépítésért Brüsszeltől. Ha kapunk, az siker, ha – mint az szintén valószínűsíthető – nem, megint lehet az uniót szidni. Miközben persze erős túlzás kategorikusan azt állítani, hogy megvédtük Európát a migránsáradattól. A legjobb persze az lenne a Fidesznek, ha a menekültkvótával kapcsolatos jogi procedúra elhúzódna, és a választáshoz közelebbi időpontban születne ítélet. Vagy utána, hiszen a propagandagépezet még határozottabban tudná sulykolni, mi a választás »valódi tétje«.”