„Futótűzként terjed az interneten egy szakközépiskolás lány posztja, amelyben arról ír, hogy elviselhetetlennek érzi az iskolai terheket, mert a tananyag nagy része olyan, teljesen felesleges témákból áll, mint a honfoglalás és a kovalens kötés. Az Emőke által említett »ezermillió dolog« megtanulása szerinte azért felesleges, mert vagy »kitaláció« – például a honfoglalás –, vagy sosem lesz szüksége rá – például a kovalens kötés ismerete. Ezért Emőke elhatározta, hogy saját csemetéje olyan országban fog majd felnőni, ahol »lesz gyermekkora«. Kitér arra is, »nem normális«, hogy egy tanárnak több időt kell a mások gyerekeivel tölteni, mint a sajátjaival, és az sem, hogy a diákok több időt töltenek a tanáraikkal, mint a szüleikkel. (...)
Ami a bejegyzés fő mondanivalóját, a diákok leterheltségét illeti, nos, ez a liberális oktatáspolitikusok kedvenc vesszőparipája. Vitathatatlanul fontos a tananyag mennyiségének észszerű megválasztása, illetve korszerűsítése, elég nagy bajban lennénk azonban, ha Emőkéék mondanák meg, mi maradhat benne az alaptantervben. Az általa hozott két példa tulajdonképpen remek ellenpélda. Hiszen a magyar történelem ismerete – akár úgy is, hogy tanórán kitérnek a vitatott pontokra – elvárható bármely magyar embertől, a kovalens kötés témája viszont az ellenzéki retorikában tapasztalható óriási ellentmondásra világít rá. Miközben ugyanis folyamatosan radikális tananyagcsökkentést követelnek, ezzel párhuzamosan támadják a szakképzés megerősítését, arra hivatkozva, hogy szakbarbárok országává válunk. Ám, ha elfogadhatatlannak tartják a gyerekek korai orientációját, akkor nem ellenezhetnék azt sem, hogy a tanulók minden területen megszerezzék az alapismereteket, hogy eldönthessék, mi érdekli őket igazán, vagy esetleg tudjanak irányt módosítani. Márpedig a kovalens kötés fogalma a kémia alapjaihoz tartozik, akár tetszik Emőkének, akár nem. Ő egyébként kereskedelmi szakközépiskolába jár, érthető, hogy nem vonzódik a kémiához, viszont, ha kivennék a tanrendjéből, az ugye a szakbarbárságot jelentené – már, amennyiben az ellenzéki vádakban csöppnyi következetesség is lenne.