Én magyar nemzeti alapon állok – Napi Maxima

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata

„Még egyet, ezt nem szabad elhallgatnom. Én magyar nemzeti alapon állok. Nem cserélek nemzetiséget, nem szakíthatom ki a nemzeti szempontot. Hitem az, hogy a filozófiának nemzeti szellemben kell gyökereznie. Ez előttem fontosabb mindennél.”

Alexander Bernát levele Lukács Györgynek 1910. december 25-én. In: Lukács György Levelezése (1902-1917). Budapest: Magvető, 1981, p. 316.

Alexander Bernát (1850-1927) zsidó származású magyar filozófus, aki a Budapesti Egyetem filozófia tanszékének vezetője volt. Az MTA rendes tagja, a Magyar Filozófiai Társaság elnöke, legnagyobb teljesítménye a Filozófiai Írók Tárának megalkotása, amelyből élete során 35 kötetet jelentetett meg. A sorozat a kortárs filozófia remekei mellett a legfontosabb klasszikus műveket is magában foglalta. Alexander 1919 után emigrált, katedrájától, akadémiai tagságától megfosztották, nyugdíját megvonták. Alexander inkább a körülmények áldozata volt, mintsem hogy a Tanácsköztársaság híve lett volna. „Bűne” az volt, hogy a kommün hónapjai alatt is folytatta egyetemi és tudományos tevékenységét.

A fenti idézet egy Lukács és Alexander között kialakult vita mellékterméke, amelyben a két tudós egy folyóirat kiadási jogán vitatkozik. Az idézetben felfedezhető a Monarchiára nagy hatást kifejtő, nemzeti alapokon álló, asszimilálódó zsidóság és az új, baloldali, magát progresszívnak mondó szocialista, kommunista fiatal zsidó generáció vitája és annak egyik sarkalatos pontja: a magyar nemzethez való viszonyuknak a kérdése.