Mikor mond igazat Soros?

„Aki eddig nem értette volna, annak – bármennyire is barát és kolléga –, a szájába rágják: a magyar kormány antiszemita kampányt folytat! S ki ellen? Nem úgy általában, maga Soros György ellen! E szent ember ellen, aki – mint a levélben áll – »a holokauszt túlélőjeként, aki a nácik elől bujkált Budapesten, később pedig maga is menekült volt, első kézből tudja, milyen halálos veszélyben lenni«.

S itt most álljunk meg egy pillanatra! Ezt a levelet Soros nyilvánvalóan látta. Szellemileg is friss, hiszen milyen okosakat mondott Brüsszelben. A memóriája viszont a jelek szerint erősen szelektív. Ez persze egy idős embernél bocsánatos bűn. Mindenképp az, ha unokáinak regél, de nem az, ha »világmegváltó« tervei vannak. S végképp nem az, ha az érvrendszerét a fasizmus rettenetére építi fel.

Tehát nézzük, miképp emlékezett vissza Soros a CBS-nek adott interjújában arra, hogy 1944-ben Budapesten »a nácik elől bujkált«. Idézzük a riportot: »Ebben az időben, az ő gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkező, budapesti ügyvéd édesapja hamis papírokkal látta el fiát, majd átköltöztette őt egy keresztény férfihoz, hogy ott annak keresztfiaként lakjon. Soros György pedig ezt követően segített a neki szállást adó férfi munkájában is, ami a zsidó vagyonok elkobzásában való részvételt jelentette, miközben magyarországi zsidó polgárok százezreit eljárás alá vonták, vagy éppen deportálták Németországba«.

Steve Kroft sztárújságíró ezután megkérdezte Sorost, hogy nem volt-e nehéz neki ezt pszichésen elviselnie, illetve hogy később érzett-e megbánást azért, mert zsidó honfitársainak a vagyonelkobzásában vett részt? Soros egyértelmű nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy ő ezzel pont úgy volt, mint ma a piacokkal, azaz: »Ha nem én, akkor más tette volna meg, tehát semmi értelme nem lett volna annak, hogy ne tegyem meg. Nekem emiatt nem volt bűntudatom«. A rémkorszakkal kapcsolatban Soros megjegyez még valamit: »Ennek pénzügyi menedzseri karrieremben is nagy jelentősége volt«.

Hát tessék értelmezni…”