„Bár megjelennek a nagypolitika színpadán balos figurák, de inkább csak a hagyományos elit elleni proteszt miatt: Corbyn, Mélenchon, Sanders. Ezek szavazatainak egy részét aztán a Puzsér Róbert által trolldemokráciának nevezett új, XXI. századi tekintélyuralmának olyan, régi mércékkel sehova nem besorolható voluntarista figurái vitték el, amilyen Donald Trump is. Sok proli számára inkább ezek jöjjenek, mint az a hagyományos elit maradjon, ami hol szocialista, hol liberális, hol konzervatív címszó alatt fut.
A hagyományos elit persze nem hagyja magát. Okosan és ügyesen vegyíti a neoliberalizmust a kulturális baloldal »forradalmi« eszméivel. Így lett a gender és a politikai korrektség újra trendi, sőt civilizációs alap szerte Nyugaton. Így lettek még a konzervatívok is – bár egy feminista aktivistához képest mérsékelten, de mégis – kulturális balosok, lásd például a merkeli politika számos elemét, a melegházasság német kereszténydemokrata fogadtatását. Egy régi vágású keresztény-konzervatív már nem comme il faut. Inkább ciki, bárdolatlan tahó, sőt olykor náci. A hagyományos balos szimplán csak hülye.
A »forradalom« súlypontja tehát szép csöndben áthelyeződött a női kvóta, a semleges neműek vécéje, a színes bőrűek sötét ragtapasza (merthogy a világos ragtapasz a fehér bőrt mímeli, s mint ilyen, rasszista), vagy éppen – illetve egyre inkább – a muszlim bevándorlók érzékenységét sértő keresztény hagyományok és jelképek elleni harc mezejére. És persze fellángolt egy újfajta »antifasizmus« is a szexizmus és a rasszizmus, azaz a trolldemokráciák erőszakos, bunkó macsó vezérei és az altright (ellen)forradalmárok által reprezentált civilizációs veszély ellen. És hát a diktatúra, a fasizmus elleni összefogás mindig remek hivatkozási alap a hangsúlyeltolódásra.
Ezt tapasztalom itthon is. Mert bár Magyarország félperiféria, azért leszüremlik a centrumból a trendi. Régi elvtársaim többsége nem a kapitalizmus megdöntéséről beszél, inkább kanalizálja forradalmi indulatait Trump, Putyin, Erdogan, Orbán diktatúrája, a szexizmus, a rasszizmus és az iszlamofóbia ellen, a melegek jogai, a bevándorlókkal való szolidaritás, a gender és a politikai korrektség mellett. Elég csak az e körökben mérvadó Tamás Gáspár Miklós cikkeit elolvasni. Ahogy az is tanulságos, hogy az a liberális közeg, amely anno még üdvözölte az USA afganisztáni kalandját és iraki rablóháborúját, ma leszélsőségesezi, aki az iszlám fundamentalizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet.”