Heremarkolás és ököljog

„Hétköznapi esetek következnek. Lehangoló, egyben felháborító történetek arról, hogy személyes biztonságunk bizonyos helyzetekben egyik pillanatról a másikra illan el, és lesz egy kritikus, fenyegető szituáció része. Olyan személyek miatt, akik hivatása, munkája éppen a »biztonság« – fellépésük ellenben az átlagember számára maga az életveszély. Olyan személyek miatt, akik egyre több állami megbízást teljesítenek, akik gyakorlatilag a piszkos munkát végzik, és akik végső soron az állami erőszak-apparátus részévé váltak. (...)

A múlt hét végén történt egy másik eset is. A 24.hu írta meg: egy VII. kerületi kávézó biztonsági őre nem akarta visszaengedni egy meleg pár egyik tagját, miután látta, hogy a barátjával csókolózott az utcán. A vitáról készült hangfelvétel szerint a biztonságis egy idő után ekképpen »érvelt«: »De nem, nem, menjél ki innen! És a padra se üljél le, mert felidegesítesz, és leszakítom a fejedet! Értetted, amit mondok?« Majd arra a kérdésre, hogy »meg akarsz verni?«, azt felelte: »Lehetséges.«

Ahol tartunk: a biztonságunkat leginkább azoktól az emberektől kell féltenünk, akik elvileg arra vigyázni hivatottak. Az állam szolgálatában álló biztonságiak és számos másutt – szórakozóhelyeken, fesztiválokon – dolgozó kollégájuk ugyanis az ököljogra esküszik. Miért gondolnának mást? Ők, szemben azokkal, akik biztonságára figyelniük kellene, meg tudják védeni magukat.”