„– Tavaly nyáron arról beszélt, hogy 2020 után kapkodás lesz, mert elfogynak az uniós pénzek, s nem látszik, hogy fenntartható fejlődést garantáló gazdaságpolitikát dolgozott volna ki a kormány. Lát ebben változást?
– Határozottan romlott a helyzet az eltelt egy évben. Az biztos, hogy már csak a brexit miatt is kevesebb lesz az uniós támogatás a jövőben. Másrészt jelenleg is fennáll a veszélye annak, hogy megkurtítják vagy akár leállítják az uniós támogatásokat. De ha nem történik is meg, jó eséllyel változik az unió hozzáállása, s kevesebb pénzt juttat a kelet-európai országok felzárkóztatására. Egyrészt azért, mert gyorsabb a növekedésük, mint a magországoknak, másrészt mert Lengyelország és Magyarország folyamatosan szembehelyezkedik a közös uniós politikával, amiből elegük van a pénz nagy részét összeadó államoknak. Attól viszont nem tartok, hogy a magyar kormány túlfeszítené a húrt, mert mindennél fontosabb az uniós pénz az országnak, így még azelőtt visszakozik a kényes ügyekben, hogy valóban leállítanák a támogatásokat.
– Ezek szerint nem tart attól, amit sokan vizionálnak, hogy a miniszterelnök kivezeti az országot az unióból?
– Addig semmiképpen, amíg jönnek az uniós pénzek, mert hatalmas összegről van szó. Akkor azonban van esélye annak, hogy el akarja hagyni a közösséget, ha már biztosan nem számíthat ezen összegekre. Mondhatja azt, hogy most már semmit nem kapunk, tehát nincs értelme bent maradni.
– Egyáltalán látható valamilyen tervezett gazdaságpolitika körvonalazódása, vagy tovább folyik az ötletszerű kormányzás?
– Két alapvetés van a magyar gazdaságpolitikában. Egyrészt hogy legyünk összeszerelő üzem olcsó munkaerővel, olcsó devizával, alacsony kamatokkal és államilag támogatott vállalkozói réteggel. A másik pedig, hogy létezik egy foglyul ejtett állam. Ennek lényege, hogy vannak azok a vállalkozói csoportok, amelyeknek – ha fontos – két nap alatt törvényeket is módosítanak. Ez nagyon káros a gazdaság hosszú távú fejlődésére, amit számos példa bizonyít. Ebben a tekintetben nincs semmi változás. Ami viszont változás, hogy – akárcsak Kelet-Európában mindenütt – a kivándorlások miatt kialakult bérnövekedés eredményeként a gazdaság húzóereje a következő években a lakossági fogyasztás bővülése lesz.”