A sajtó a szabadság ellen

„Először is, a médiatulajdonosok közvetlenül érdekeltek a korrupcióellenes harc felszámolásában. Ahogy arra Dan Tăpălagă a múlt héten rámutatott, Voiculescutól és Ghiţătól Andronicig és az Adamescu-családig, meg Burci-ig és – újabban – a Digi 24 vezetőségéig nincs egyetlen médiatulajdonos sem, akinek ne legyen valamilyen gondja az igazságszolgáltatással, pontosabban mondva a DNA-val.

E tekintetben egybeesnek a román államot most vezető politikusok és a médiatulajdonosok érdekei és ezért jött létre ez az állam és média közötti egészségtelen igazságszolgáltatás-ellenes összefogás. Másodsorban egy olyan újságírókból álló csoporttal van dolgunk, akiknek nagy lenyomatuk van a médiában, és akiknek tevékenységét bárminek lehet nevezni, csak újságírásnak nem. Egyszerűbben mondva, mindaz, amit a közéletben közzétesznek vagy sugároznak, a saját üzleti és/vagy hatalmi érdekeiknek, valamint az ezen a területen meglévő kapcsolataiknak van alárendelve.

(...)

Ennek a groteszk tablónak a harmadik tengelyét az képviseli, ami ezekből az „újságíróiskolákból”, a „Cristoiu-iskolából”, a „Roşca Stănescu-iskolából” és más hasonlókból kikerült: olyan újságírók masszája, akiket egyszerűen nem érdekel a szerepük, és akiknek semmit sem jelentenek az olyan kifejezések, mint a „felelősség”. Talán csak olyan mértékben, ha a tulajdonossal, a pártfőnökkel vagy ez utóbbi számlái iránti felelősségről van szó. A romániai sajtó azzal, hogy a korrupcióellenesség és az igazságszolgáltatás ellen összefogott az állammal, olyan harci géppé vált, mely az alapvető szabadságok ellen harcol, vagyis pontosan azok ellen, amiket védenie kellene.”