Ellenzéki bejelentőshow 2017

„A bizonyítási vágyon túl racionális-e, ha az ellenzék soklépcsős bejelentési akciót folytat?

Vegyük például az Együtt példáját. A párt bejelentette most saját jelöltjeit. Szándéka viszont egy új pólus létrehozása, azaz olyan szövetségé, amelynek nem tagja a DK és az MSZP. Ha ez sikerül, bejelentik majd a »pólusjelölteket«. Aztán ha koordinált indulás kialakul, a sor kiegészül a szocialisták és Gyurcsányék jelöltjeivel, akkor bejelentik majd a végleges jelölteket. (Már ha végül egy baloldali, liberális jelölt lesz minden választókerületben.)

Lehet persze azt mondani, hogy amíg nem kezdődik meg a tényleges kampány, azaz a helyi választók meg nem tudják, kik lesznek rajta a szavazólapokon, úgyis csak az újságírók és elemzők követik ezeket a bejelentéseket. A döntő az lesz, ki az a 106 jelölt, aki szemben áll a Fidesz, illetve a Jobbik indulójával.

Ez a logika helytálló is lenne, ahogyan viszont az is, hogy a 2013-2014-es folyamatok egyik tanulsága éppen az, hogy meg kell próbálni minimalizálni annak esélyét, hogy az állami média, az Echo TV tele legyen a »casting van az ellenzékben« típusú anyagokkal. Ezekről nem tud nem tudomást venni a nem habonyizált jobboldali nyilvánosság sem.”