Az Európai Unió árulójának nevezte Orbán Viktort Guy Verhofstadt
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Ha korábban arra jutottunk, hogy a magyarországi bérek összhangban vannak a magyar gazdaság teljesítményével, akkor ezt most ki kell terjesztenünk a nyugdíjakra is.
„»Ezért alacsonyak a nyugdíjak«, mondja a Jobbik, és azt ígéri: ha visszaveszik az ellopott pénzt, nyugdíjemelésre fordítják. Alacsony a nyugdíj? A minimálnyugdíj igen. De általában alacsonyak lennének Magyarországon a nyugdíjak? A keresetekhez képest aligha. A magyar nyugdíjrendszerben a helyettesítési ráta, vagyis a nyugdíjaknak a nyugdíj előtt állók keresetéhez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem alacsony, sőt inkább magas. 2015-ben az EU-28 átlagában 57 százalék volt, Magyarországon 65 százalék, csak Franciaországban, Luxemburgban, Olaszországban és Spanyolországban volt magasabb. 2016-ban már a magyar adat 67 százalék volt, magasabb, mint a 2015-ös olasz és spanyol.
Ha korábban arra jutottunk, hogy a magyarországi bérek összhangban vannak a magyar gazdaság teljesítményével, akkor ezt most ki kell terjesztenünk a nyugdíjakra is. Tudjuk továbbá, hogy önmagában a nyugdíjasok cserélődése, vagyis az, hogy az elhunytak átlagos nyugdíjánál jóval magasabb a frissen nyugdíjba vonulók nyugdíja, önmagában is emeli az átlagos nyugdíjat. Tudjuk azt is, hogy a népesség elöregedése folytán a felosztó-kirovó rendszerben egyre kevesebb aktív kereső utáni járulék-, illetve adóbevételből kell finanszírozni egyre több nyugdíjas korú ellátását. Súlyosbítja ezt az aktív korúak kivándorlása, miként az is, hogy a kormány ellenzi a bevándorlást, ami Nyugat-Európa legtöbb országában úgy-ahogy ellensúlyozza az elöregedés hatását.
Az MSZP–SZDSZ-kormányok a tőkefedezeti elvű második pillér bevezetésével segítettek volna részlegesen a problémán, ezt azonban az Orbán-kormány felszámolta. Ebben a helyzetben a nyugdíjak általános emelésével áltatni az embereket szemfényvesztés. Akár a Jobbik mondja, akár más. Magasabb nyugdíjakat akkor is nehezen lehetne fizetni, ha gyorsabban növekedne a magyar gazdaság teljesítménye – legfeljebb akkor néhány évvel később jelentene gondot a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer további finanszírozása.”