Az üveggyöngy és a székely indiánok

„A székelyek az anyaországiakat három kategóriába osztják. Vannak a magyarországi testvérek, azaz azok, akiknek kellő ismeretük van Erdélyről, nem csöpög belőlük a pátosz, és egyenlő partnernek tekintik az erdélyieket.

Aztán vannak a táposok. Ide tartoznak azok, akik valamiféle panteisztikus népnek tartják a székelyt, eksztázisba esnek egy tehén látványától, kidőlnek két pohár szilvapálinka után, no meg affektálva beszélnek, de alapvetően ártalmatlanok.

Végül van egy harmadik kategória: az, aki alsóbbrendűnek tartja, netán le is románozza őket. Az, aki szerint a határon túliaknak egy évszázadnyi konok kitartásért, a magyarnak való megmaradásért nem jár vissza az állampolgárság, amelytől felmenőiket megfosztották.

Aki szerint nem jár nekik szimbolikus szavazati jog. Mert ne feledjük, a határon túliak csak listára szavazhatnak: 2014-ben egy mandátum múlt rajtuk, 2018-ban legfeljebb két mandátum sorsát befolyásolják.

Nos, ezt a harmadik kategóriát a székelyek tápos köcsögnek szokták nevezni.”