A Soros-Simicska-koalíció

"A szerzővel pénteken Székesfehérváron találkozhatunk." Micsoda lehetőség!!! :)))

2017. 04. 10. 10:00 Orbánék ezt írják alá Brüsszelben, Viktorék pedig azt mondják itthon 1356 km. Ekkora távolság van Budapest és Brüsszel között. A mai világban nem tűnik soknak. Ennek ellenére a magyar választók többségének semmilyen információja nincs arról, hogy az életét erőteljesen befolyásoló kérdésekben egészen mást mond itthon a kormány, mint ahogy a fideszes európai parlamenti képviselők valójában döntenek. Több mint egymilliárd forintba kerül a kormány legújabb harcba szólító konzultációja. Ezúttal nem a kvótákkal szemben mozgósítják Orbán fanatikusait: hanem az adó- és a politika, valamint a rezsicsökkentés Brüsszeltől való megóvása a cél. A civil szervezetekkel szembeni kormányzati fellépést is a visszaküldött ívekkel legitimizálhatja majd a kormány. Az ország szempontjából fontosabb kérdés, hogy ki állítja meg Orbánt? Ezt is jól bekajálta a magyar! Gyakorta és nagy diadalként szokta emlegetni a kormány, hogy beemelték a magyar alkotmányba a nemzetközi nyomással szemben is a hazai agrárium GMO mentességét. 2016 szeptemberében a szabadkereskedelmi megállapodások hatásairól, lehetőségeiről tartott tájékoztatást Budapesten Mikola István államtitkár és Cecilia Malmström uniós biztos. Ezen az eseményen magyar részről hangzott el, hogy a génmódosított termékek jelen vannak hazánkban, például az állatok takarmányában. Az importból származott tápokra ugyanis nem vonatkozik a tiltás. Mit jelent ez a gyakorlatban? A magyar lakosság megveheti és elfogyaszthatja a GMO-s takarmányon nevelt állatok húsát. Az alkotmányban rögzített GMO stop csak azt mondja ki, hogy génmanipulált terméket nem szabad gyártani az országban. Ha már a jogszabályoknál tartunk, a Fidesz európai parlamenti képviselői az alkotmányos szabályozással szemben megszavazták azt az uniós rendelkezést, ami nem biztosítja a tagországok számára a szuverén döntést a génmódosított növények termesztésének kérdésében. Az uniós szabályozás kizárólag arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam eldönthesse, kezdeményez-e eljárást azért, hogy egy konkrét uniós engedéllyel rendelkező GMO-növény termesztését megtilthassa saját területén. A tagállami előterjesztést ezután a Bizottság bírálja el. Migráns kérdésben is sunnyog a kormány “…megújult és koherens migrációs politikát szorgalmaz; hangsúlyozza, hogy az illegális migráció kiváltó okait kell kezelni a bevándorlási hullámok tranzit- és a származási országaival való együttműködés megerősítése révén, és fel kell használni valamennyi szakpolitikai és támogatási eszközt, többek között a fejlesztési és kereskedelempolitikát, a humanitárius segítségnyújtást, a konfliktusmegelőzést, a válságkezelést a jogszerű migráció módjainak erősítésével kombinálva; újra felszólít a humanitárius támogatás fokozására a menekülteket befogadó országok számára, valamint a regionális védelmi programok megerősítésére, amelyek az UNHCR-rel együttműködésben a származási régiókhoz közel működnek; hangsúlyozza, hogy a migráció kezelésével kapcsolatos ügyeket az Unió külső tevékenységébe kellene ágyazni, és azokra kiemelt prioritásként kell tekinteni a keleti és déli szomszédsággal folytatott uniós együttműködésben; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni, hogy emberek életüket veszítsék az Unió határainál” - ez szerepel az Európai Parlament 2015. március 12-i állásfoglalásában, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlament számára készített éves jelentésében. A felsorolt elvek élesen ellentétesek azzal, mint amit Orbán Viktor képvisel a migránsválság kezelésében, ennek ellenére a fideszes képviselők támogatták szavazatukkal a jelentést. Kvóta vita Komoly konfliktust generált politikusok és jogászok között annak értelmezése, hogy a tavaly februári uniós csúcs végén a magyar kormányfő és az unió valamennyi tagállamának vezetője által elfogadott Európai Tanács „következtetései” hogyan rendelkeztek a kötelező kvóták kérdéséről. A dokumentumnak nincsen ugyan jogszabályi hatálya, de az abban foglaltak meghatározzák az EU és a tagországok politikáját. A menekültelosztási kvótákkal kapcsolatban az alábbi következtetést foglalták írásba: „A tavaly decemberi relokációs döntéseket minden elemükben végre kell hajtani.” Ez visszautal egy még korábbi, 2015 szeptemberében a Belügyminiszterek tanácsa által elfogadott intézkedésre, ami viszont 120 ezer migráns kvóta szerinti elosztását írja elő a tagországoknak. Magyarország 2015 őszén elutasította a kötelező kvótákat, és bírósághoz fordult, május-júniusban születhet ebben a kérdésben döntés. Orbán Viktor 2016 februárjában a korábbi állásponttól eltérően, elfogadott és kézjegyével ellátott egy olyan dokumentumot, ami a kvóták mindenkire vonatkozó betartását rögzíti. Végül Junckerrel is megbékélt Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker megválasztását a Bizottság elnöki posztjára. 2014 júniusában Orbán Viktor még arról beszélt, hogy David Cameronnal együtt leszavazták Junckert. 2014 őszén bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Junckerrel szemben, miután kiderült, hogy a Bizottság elnöke még luxemburgi kormányfőként és pénzügyminiszterként olyan adóoptimalizálási rendszer működtetésében vett részt, aminek révén multicégek százai - 343 cég - sok milliárd euró adót spórolt meg. A súlyos ügy ellenére, amelynek következményeként jelentős kár érte az uniós tagállamokat, az európai parlament többsége, köztük a fideszes politikusok támogatták Juncker pozícióban tartását. TTIP: kettős beszéd Trump kampányában kritikusan fogalmazott a szabadkereskedelmi megállapodásokról, az unió illetékese ennek ellenére nem tekinti lehetetlen vállalkozásnak a TTIP szerződés megkötését. Magyarországon kevés hír jelent meg az USA és az EU között készülő megállapodásról. Környezetvédők, a Jobbik, az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy ne támogassa az unió és hazánk számára is hátrányokat hozó szerződést és annak előkészítését sem. Orbán Viktort 2015 márciusában a közrádióban faggatták a szerződésről, akkor a következőket mondta: “(…)nekem nem áll módomban sem a személyes szavazatommal, sem miniszterelnökként támogatni olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely a jogviták eldöntését kiemeli a magyar bírósági rendszerből, és egy számunkra ismeretlen, távoli helyre viszi el, ahol semmilyen lehetőségünk nincs arra – vagy legalábbis nem látjuk, hogy lehetőségünk lenne arra –, hogy korrekt és fair döntések szülessenek.” A kormányfő a megállapodás legvitatottabb pontjáról beszélt, ami a befektetők és az állam vitarendezési rendszerét szabályozza. Az egyik tervezet szerint a nemzeti hatáskörből kivont, választott magánbíróságok dönthettek volna peres ügyekben. A rengeteg bírálat miatt kiemelték ezt a megállapodásból, ám a helyére került megfogalmazás rendkívül sokféleképpen értelmezhető, egyfajta különbírósághoz kerülnének a viták, ezek a testületek szintén távol vannak a tagállamok hatásköreitől. Lehetséges megoldásként felmerült, hogy az államok nevezzenek ki egy nemzetközi bírói testületet az államok és a befektetők vitájának rendezésére. A Magyarországot képviselő európai parlamenti képviselőket ötven jobboldali értelmiségi nyílt levélben kérte arra, hogy ne támogassák azt az állásfoglalást, ami a TTIP támogatását mondta ki. A fideszes képviselők olyannyira nem vették figyelembe azt a kérést, hogy egyikük, Schöpflin György arra vállalkozott, hogy aláírókat toboroz a visegrádi országok képviselői közül egy, az akkor még hivatalban lévő Obama elnöknek és Junckernek írt levélhez, amelyben deklarálták a kiállásukat a TTIP mellett. A dokumentumban az állt, hogy “nyilatkozni akarnak” arról, hogy ők segítik, támogatják a tárgyalásokat. Egy másik kormánypárti ep-képviselő, Szájer József határozati javaslatot nyújtott be az Európai Bizottság munkaprogramjához azért, hogy a lehető legrövidebb idő alatt szülessen meg az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás. Fiskális paktum Néhány hét alatt teljes fordulatot hajtott végre Orbán Viktor 2011 decembere és 2012 januárja között a fiskális paktum kérdésében. Először kijelentette, hogy a brit álláspont áll közel a magyaréhoz, ami elutasította a megállapodás elfogadását, mivel szuverenitást érintő kérdésről van szó, és a parlamentnek is véleményeznie kell mindezt. A költségvetési paktum célja, hogy a tagállami büdzsék szigorúbb uniós ellenőrzés alá essenek. A fiskális fegyelemsértés büntetést von magá után. December 12-én a parlamentben Orbán Viktor vízválasztónak nevezte a költségvetési paktumot a nemzeti szuverenitás kérdésében. December 15-én a kormányfő kijelentette, hogy Magyarország semmilyen megállapodáshoz nem kíván csatlakozni, mert a kormány nem hajlandó feladni az önálló magyar adópolitikának a gazdaságot versenyképessé tevő intézkedéseit. A magyar kormányfő találkozott Barrosoval, a Bizottság akkori elnökével. Ezután január 29-én Orbán Viktor bejelentette, hogy megerősíti Magyarország csatlakozási szándékát a paktumhoz. Azt mondta, hogy bizonyos rendelkezések önkéntesek. A csehek és az angolok ennek ellenére sem írták alá a megállapodást, mert szerintük az jelentős mértékben korlátozná a szuverenitásukat.

"Soros-Simicska-koalíció"... Igen, ez két Zakkant Milliárdos, akik megértik egymást - de hol marad a harmadik, nélküle NINCS "demokratikus koalíció"...! így teljes: Soros-Gyurcsány-Simicska (tehát libsi-bolsi-náci) koalíció.

Ha jól értem, akkor a Jobbik azért indította a plakátkampányát, hogy segítséget nyújtson Sorosnak! A hitelt "tudjukkitől" vette fel és Gyurcsány miért nincs a plakátokon? Innentől kezdve a Kurucinfo mértékadó lap!