„Most már nem csúsztatnak, elkennek, vagy más megvilágításba helyezik a valóságot Magyarország vezetői, hanem mondandójuknak minden eleme hazugság lett. Nem csupán hazug következtetéseket vonnak le a valóság egyes elemeiből - mint tették ezt múlt ősszel a népszavazási kampányban - hanem már a kiindulópontjuk is hazugság. Már az sem igaz, amire reagálnak. (...)
Semmi sincs úgy, ahogy mondják. Már nem arról van szó, hogy a kormány jobbnak hazudja a költségvetés helyzetét, mint történt ez 2006-ban, ami után a választók elsöprő többsége háborodott fel teljes joggal. A mostani hazugságok már nem trükközések a statisztikai adatokkal, hanem maguk az adatok sem léteznek, amiről beszélnek.
Inflálódtak a szavak a politikai hazugságokra: »fake news«, »alternatív tények«, minden nap szembe jönnek ezek. A közvélemény teljes összezavarására indított kampányok elérték azt, hogy nehéz elmagyarázni, hogy a múlt héten, a magyar vezetők által bemutatott hazugságáradat miért jelent korszakhatárt, hiszen fokozatosan, évek óta egyre több állításuk volt sületlenség.
Ám ettől még igaz, hogy a hazugságok sosem látott sűrűségben áradnak most ránk. Ez már nem populizmus, vagy a politikai kampányok gátlástalan túlzásai, hanem a diktatúrákra jellemző propaganda világa. Az a szint, mint amikor az ország vezetői ellenforradalomnak hazudták a szabadságharcot.”