Kimerült az amerikai liberalizmus

„Mit jelent manapság a liberalizmus? Milyen értelmezési változásokon esett keresztül az 1960-as évek Amerikájától a mai Egyesült Államokig? Hogyan értelmezendő a rasszizmus, szexizmus, homofóbia a liberalizmus keretein belül? Ezen kérdésekre keresi a választ Shelby Steele a Wall Street Journalben.

A jelenleg zajló politikai felbolydulás, a tüntetések, zavargások, valamint a Demokrata Párt éles kritikái a Trump-adminisztráció ellen elénk tárják azt az értelmezési keretet, amelyen belül el tudjuk helyezni, hogy mivé vált ma a liberalizmus.

Shelby Steele szerint a »pátoszba burkolózott politika« a legjobb minősítés rá. Az '50-'60-as években a polgárjogi megmozdulásokon még lehetett érezni a felvonulók méltóságát, amellyel a problémához hozzáálltak. Ezzel szemben a mai tüntetések elvesztették ezen varázsukat, és következetlenségbe csapódtak át. A szerző szerint ez »valaminek a végét, semmint a kezdetét« jelenti. Érvét arra támasztja, hogy az 1960-as évektől kezdve tapasztalható volt az Egyesült Államokban a »fehér bűntudat”, amelyet az Egyesült Államok fehér lakosai éreztek azon bánásmód miatt, amelyet korábban fehér állampolgárok tanúsítottak a kisebbségek ellen. Donald Trump megválasztásával a jelenség koncepciója kimerülni látszik.

Steele úgy véli, hogy a fehér bűntudat nem jelent valódi bűntudatot, mert a legtöbb amerikai valószínűleg nem érez magában felelősséget a kisebbségek ellen elkövetett történelmi bűnökért. Sokkal inkább a rasszizmussal, homofóbiával, xenofóbiával és szexizmussal való stigmatizáltságot, megbélyegzést hordozza magában a fogalom. Akit ezekkel a kifejezésekkel illetnek, az a társadalomban kirekesztetté válik, és – ahogy a Biblia is fogalmaz – »névtelenné válva az utcán« kell bűnösként viselkedniük a fehéreknek úgy, hogy nem is éreznek bűntudatot. Steele szerint a fehér bűntudat az együttérzés és megbánás színlelése, amely a magját képezi a mai liberalizmusnak. Ezáltal a kortárs liberalizmus nem tekinthető valódinak, mert nem a szabadság jelenti a létjogosultságát, hanem az erkölcsi tekintély.”