A részvétel a fontos

„Az olimpiarendezés ugyanilyen értelmetlen a közjó szempontjából, viszont nemcsak kényelmetlen és idegesítő, hanem eszeveszettül sokba is kerül. Leginkább ezért kényelmetlen és idegesítő, tehát nekünk az a legjobb, ha valaki más rendezi. Két-háromezer milliárd alsó hangon, de felmehet hatig is, ha olyan ügyesen gazdálkodnak vele, mint a vizes vébével. De már az eredeti összeg is észbontó: ennyi pénz tíz évre felhúzná a magyar iskolákat az élvonalba, ha jól költenék el. Tíz év alatt egy generáció kijárja az iskoláit.

Az olimpiára nem is lehet jól költeni, egészen valószínűtlen, hogy tartós nyereséget hozzon. Arra számos példa van, amikor romhalmazt és keserű csalódást eredményezett, de olyan város vagy ország egy sincs, amely tömegeket vonzana azért, mert valaha ott olimpia volt. Ennek a feléből vehetnénk egy Nimitz osztályú anyahajót a Balatonra. Vagy építhetnénk piramist. Konkrét értelme annak sincs, de tovább tart, és hírértéke viszont van. Nemcsak az a baj, hogy nincs most szükség és pénz nemzeti státusszimbólumra, hanem ha már muszáj, akkor se az olimpia az egyetlen vagy a legjobb megoldás.

Nem is egyszerű érvelni mellette. Ez abból is látszik, amikor előkerülnek olyan gondolatmenetek, hogy ha elköltünk ezermilliárdokat egy sporteseményre, akkor ingyen kapunk hozzá reptéri gyorsvasutat meg még egy csomó fejlesztést, néhány százmilliárd értékben. Demens öregasszonyokra sózzák így rá a négyszázezres paplant ajándék serpenyővel. Érdekes matek ez, felveti a kérdést, hogy vajon miért is nem építjük meg ezeket a hasznos holmikat olimpia nélkül, és költjük a fennmaradó összeget valami értelmesebbre. Vagy annyira hülye egy nép vagyunk, amelyik olimpia nélkül nem is áll neki az építkezésnek? Mert akkor talán ezen kéne változtatni, elsőként pont a kormánynak.”