„Vagyis csodával határos módon nemcsak hogy sikerült tüzet oltani és hatástalanítani az időzített bombákat, hanem sikerült átfordítani az egyenlegeket. Mára a hazai pénzügyi rendszerre leselkedő veszélyek jelentősen csökkentek, és megnyílt a tér a tartós gazdasági növekedéshez.
Ez persze csak a »makro«, de mi a helyzet mikroszinteken?
A mindennapokban.
Momentán munkaerőhiányról szól a diskurzus, valamint arról is: ha visszatér az infláció, akkor lesz-e akkora reálbér-növekedés, amelyet tavaly érezhettek a munkavállalók. Kétségtelen, hogy a munkaerőpiaci anomáliákat orvosolni kell, például visszacsábítani a Lajtán túl dolgozók tízezreit, de könyörgöm, már 4,4 millióan dolgoznak, és 220 ezerre csökkent a bejelentett munkanélküliek száma. Eközben a nettó átlagfizetés 2013-tól a múlt esztendő végéig húsz százalékkal emelkedett, elérve a 184 ezer forintot. S a folytatás garantálva: lásd a hat évre szóló bérmegállapodást. Magyarország pénz- és tőkevonzó képességéről pedig árulkodnak a nagy járműipari fejlesztések, valamint a – Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő – Budapesti Értéktőzsde szárnyalása, és az összes hitelminősítő feljavítása. Javaslom: hagyjuk a sikersztorikat, nézzük a tényeket. Hú, de makacs dolgok!”