Jön a kiegyezés Orbánnal

„Ismerjük ezt a bűnszervezetet. Ha lecsaptak a 150. évfordulóra, akkor azt aktualizálni fogják. A propagandát erre építik. Az ő olvasatukban a kiegyezés arról szól majd, hogy az 1848-as polgári forradalom minden jószándéka ellenére semmit nem ért el a zsarnoksággal szemben. A sikerhez vezető út a kiegyezés. Nem lázadni kell, hanem kiegyezni vele. Azzal többre megyünk. A forrófejű lázongók, a forradalmárok, csak ártanak. A haza bölcsei azok, akik kiegyeznek - Orbánnal. Annak prosperitás lesz az eredménye.

Természetesen nem lesz prosperitás az eredménye, csak a gerinc még nagyobb megroppanása. De Magyarországon sokan örömmel fogadják majd a konszolidáció ígéretével kecsegtető ajánlatot a kiegyezésre. Alig várják, hogy Orbán végre jobbját nyújtsa, és a kiegyezés fejében valami koncot juttasson nekik. A centrális erőtér tágul, beszippantja a korrupt alakokat, akik a rendszer kiegyezett műellenzéke lesznek. Ők lesznek maguk a haladás, s akik nem akarnak kiegyezni a zsarnok vezérrel, ők lesznek a haza ellenségei.

Orbán Viktor mindkét oldalon harcol, és mindkét oldalon a jó oldalon áll. Március 15-én forradalmárt játszik a brüsszeli labancok ellen, a 150. évfordulón a kiegyezés híve lesz, ahol ő már a zsarnok pozíciójából ajánlja fel a kiegyezést, de a leghaladóbb nemzeti hagyományok örököseként. A kiegyezés azt üzeni, hogy vesztettetek, esélyetek nincs arra, hogy a szabadságotokat visszaszerezzétek. Arra sem vagytok alkalmasak, hogy legalább méltósággal viseljétek a diktatúrát, és kivonuljatok a rendszerből, mert nincs bennetek semmi tisztesség, becsület, bátorság és elvszerűség.

Legyőzött és megalkuvó szarok vagytok, akik jobban jártok, ha behódoltok. Kaptok valami másodrangú koncot, ami nem kell se a Rogánnak, se a Habonynak, se a Ráhelnek, se a Tiborcznak, és tisztes megélhetést és látszattekintélyt nyújt nektek. Szarok vagytok, de megengedem, hogy érezzétek magatokat valakinek, és ehhez még segítséget is kaptok. A bölcs Deák Ferencnek képzelhetitek magatokat.”