Félmosoly

„Amikor valaki arra vetemedik, hogy úgy üssön el egy hetek óta válasz nélkül hagyott kérdést, miszerint hová tűnt a gyaníthatóan milliárdokat eredmény nélkül eltüntető Farkas Flórián, hogy a sajtó bizonyára azért keresi ennyire kitartóan, mert cigány – ott kapkodóvá válik a lélegzet. Ugyanígy, a balatoni fejlesztés hirtelen visszavont 300 milliárdja mellé sem érkezett azonnal muníció, a bejelentő a döntés köreteként azt találta mondani, hogy miért volna más a Balaton, mint az ország többi tájegysége. Romlott szöveg. Ahogy a most csütörtöki is: ha a rászorulók nem 100-an, 200-an lesznek, hanem többen, nyilván kevesebb segély jut egy emberre, hisz nem fog a település több adót beszedni. Szavazzanak tehát nemmel. Mintha az 1296, netán idekerülő menekült ellátásával megduplázódhatna a sok százezer segélyezettre eddig fordított összeg.

Az a lezser, laza félmosoly gyakran érezhető kínban születik. Mert nem a profi, politikustól némileg elfogadható megkerülős csel, vagy a lényeg elhallgatása, kiforgatása ez, még csak nem is nettó hazugság, hanem arcunkba röhögés, vagy, ha kell, mint manapság, obskurus hisztériakeltés. A kormány sikerágazata a kommunikáció, csettintenek ujjukkal az elemzők, az ellenzék válaszai bénák vagy elhalnak, látszólag tehát minden akadály nélkül válhat a tűrhetetlen még tűrhetetlenebbé. Mégse ugorjunk be annak, hogy ez a blazírt félmosoly volt az oka mindennek.”