„A libdem nem az ember elvont eszményén és a jogok parttalan kiterjesztésén alapul minden identitás, vágy és politikai aspiráció elismerése és intézményesítése érdekében, mert ez óhatatlanul relativizálja azt a közeget, amely -- egy értékrend, szokások, értelmezések és intézmények bonyolult összjátékaként -- a korlátozott kormányzást lehetővé teszi. (A kulturális és társadalmi dezintegráció csaknem automatikusan váltja ki az állam megerősödését akár a veszélyek ellenében, akár az új kulturális formák, intézmények, jogok érvényesítése érdekében.) Ebben a közegben egyértelmű előnyt kellene biztosítani e kultúra egyensúlyi regenerációjának, tiltani kellene a libdem-ellenes szólásszabadságot (lám, egy fontos jog világos korlátozásának alapja lenne ez), és a libdem erkölcsével szembeni politizálást (amiből következne a szélsőséges pártok -- Fidesz, Jobbik, Munkáspárt -- betiltása is). A liberális demokráciában -- mivel ez az egyetlen politikai igazság -- nem kaphatnak szerepet az ennek felszámolására irányuló törekvések, ezeket ab ovo alkotmány- és közösségellenesnek kell ítélni, és betiltani.
A liberalizmus politikai gyakorlata azonban, úgy tűnik, ellentétes a liberális demokrácia érdekeivel, amennyiben relativizálja a politikai értékeket, beengedi a hatalomgyakorlás sáncai mögé a libdem kultúrájával ellentétes erkölcsöket és szokásokat (itt a kulturális szélsőségektől, mint a migrációval behozott együttélési minták, a [proto]náci és [szalon]kommunista pártok megtűréséig sok minden megemlíthető). A liberális semlegesség és relativizmus az igazsággal szemben védtelenné teszi/tette a libdemet a belső és külső ellenségeivel szemben. Hagyni a libdem-ellenes gondolatokat intézményesülni, a margóról a centrum felé közeledni, az egyetlen élhető egyensúlyi rendszer önfelszámolását segíti elő, miközben az egyszeri liberális abban reménykedik, hogy majd szépen kisimulnak az ellentétek, megköt majd valamiféle cement, lesz modus vivendi, csak türelmesnek kell lenni, és főleg toleránsnak. Amikor nihilizmusról beszél a miniszterelnök (maradjunk ennek intuitív értelménél), akkor nem téved túl nagyot -- a probléma az, hogy a túlpartól szemléi a folyót (úgy is mint fluxot), ahonnan visszabeszélni már régóta libdem-ellenes. Nihilizmusnak minősíteni a liberalizmust (progresszivizmust), miután az egyetlen politikai igazságot (a liberális demokrácia politikai rendszerét) már fölszámolta, minimum cinikus.”