Katinka, elnézést

„Kedves Hosszú Katinka, itt és most elnézést kell kérnem tőled. Na nem azért, mert sértegettelek, esetleg rosszindulatúan pletykálkodtam rólad, nem. Azért kell bocsánatért könyörögnöm, mert magamban kissé haragudtam rád a fél évvel ezelőtti hiszti miatt. Igen, én kívülállóként részben hisztinek éreztem a vitátokat az úszószövetséggel, túlzottnak és teátrálisnak gondoltam a szerződésajánlat széttépését, kissé még meg is sajnáltam a nem megszólított, a sajtótájékoztatón szerencsétlenül kóválygó Kiss Lászlót, az akkori szövetségi kapitányt. (...)

Azóta Kiss Lászlóról kiderült, ami kiderült, te nyertél - eddig - két olimpiai aranyat, kerestél ezzel a magyar állam jogos dotációja jóvoltából 70 millió forintot, Iron Lady most már tényleg világmárka lett, választottad és mentorod, Shane Tusup pedig végleg befutott Amerikában. Vagyis: NEKED volt igazad, mindenben. Ezért e bocsánatkérés.

Lehet, hogy az út Amerikán át vezetett és amerikai volt, de te magyar vagy (Istenem, apukád milyen jó kosárlabdázó volt...), és Magyarországnak szereztél könnyes-büszke, soha nem múló dicsőséget. Vagyis nekünk. A mienknek, a sajátunknak érzünk, határon innen és túl. Remélhetőleg te is magadénak érzed a magyarság támogatását: ha nem, akkor még mindig nem buktunk fel teljesen a zavaros vízfelszín alól.”