Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Tegnap egyébként nem valamifajta bulvártéma vagy egy publicista kitüntetése körüli habverés lett volna napirenden, hanem – a Jobbik javaslatára – a választójog gyakorlásával összefüggő, nagy horderejű kérdés.
„Tegnap egyébként nem valamifajta bulvártéma vagy egy publicista kitüntetése körüli habverés lett volna napirenden, hanem – a Jobbik javaslatára – a választójog gyakorlásával összefüggő, nagy horderejű kérdés. Az ellenzék egységes követelése, hogy a külföldön élő, dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező választók is szavazhassanak levélben, hasonlóan a külhoni magyarokhoz. A kormányoldal az eddigi gyakorlatra és arra hivatkozik, hogy a vitatott szabályozást nem kifogásolta az Alkotmánybíróság. Csakhogy az elmúlt időszakban tömegessé vált gazdasági kivándorlás új helyzetet teremtett, az államnak pedig az lenne a kötelessége, hogy az alapvető jogok gyakorlását minél egyszerűbbé, minél akadálymentesebbé tegye polgárai számára. És itt most lenne némi teendő, hacsak nem az a cél, hogy ezt a jelentős létszámú csoportot távol tartsák az itthoni szavazásoktól.
A Fidesz szerint az ellenzék a választási szabályok módosításával az októberi kvótanépszavazást akarja ellehetetleníteni. Ám azzal, hogy nem teszi könnyebbé a külföldön élők számára a részvételt, éppen a kormánytöbbség csökkenti az érvényes referendum esélyét. Talán mégis megért volna ez a téma egy hosszabb, érvekre alapozott vitát. Már amennyire a magyar parlament alkalmas terep erre. De itt gyorsan be is fejezem, mielőtt magába szippantana a demagógia örvénye.”