Kell-e nekünk ez az Európai Unió?

Kedves Szent-Iványi István! Nekem, s nekünk magyaroknak KELL Európa, tessék már megérteni, kérem! Csak nem mindegy, hogy milyen. Zf

pedig ábránmdozunk! Addig legalább is, amíg a merkelsulcijunki trió az európai "demokrácia", és a migri seggnyalás a fő profiljuk. Addig nem kell nekünk az eu. Pisti, te jó pénzt kapsz érte, nyalogassad.

Újabb érdekesség derült ki Soros Györgyről. http://www.origo.hu/nagyvilag/20160826-soros-gyorgy-abortusz-nyilt-tarsadalom-irorszag.html

A szöveg egésze reális képet rajzol az EU-ról és Magyarország helyzetéről, bár egy picurka új gondolat sincs benne. Azt nem értem csak, hogy egy szakpolitikai szövegbe miért kell feltétlenül beleszőni pártpolitikai véleményeket. Mi szükség van egy olyan betoldásra, hogy "a kormány többéves EU-ellenes lejárató kampánya ellenére is". Ez nyilvánvalóan nem igaz, nem volt ilyen általános EU-t lejárató kampány. Egy nagyon súlyos válsághelyzet kezeléséről folyt nagyon éles vita, illetve nagyon komoly, több éven keresztül tartó érdekharc. A csőddel fenyegető magyar gazdasági válságot a kormány szerint egyrészt az EU pénzügyi irányítása által is ösztönzött és támogatott elhibázott pénzügypolitika, másrészt a nemzetközi cégek eltúlzott és aránytalan profitképződését és kivonását támogató fiskális- és társadalompolitika okozta. A nemzetközi cégek gazdaállamai és a nemzetközi pénzügyi szervezetek a kialakult jövedelemmegosztási status quo-ból természetesen nem akartak engedni, s arra akarták kényszeríteni a magyar kormányt, hogy a lakosság megsarcolásával és az állami funkciók leépítésével állítsa helyre a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt. A kormány viszont nem vállalta az ezzel járó destabilizálódást. A magyar kormány védekezett és új utat tört, olyan utat, amelyben a tőke is részleges teherviselővé válik, nem csak a munka. Ez tulajdonképpen egy ésszerű szociáldemokrata program lenne, csak jelenleg az EU-ban nincs hozzá szociáldemokrata politikai szervezet. Ami volt, azt "pacifikálta" a nagytőke, ezért egy nemzeti érdekek képviseletére érzékenyebb konzervatív párt inkább felvállalja. A magyar "szociáldemokraták" addig merészkedtek el, hogy a gazdasági válság során szociálisan rászorulók és a középosztályok legalacsonyabb jövedelmű rétegeinek érdekeit vállalták fel a középosztályok magasabb jövedelmű rétegeivel szemben, azaz társadalommegosztó politikát preferáltak. Egy ilyen súlyos vita és harc során röpködnek forgácsok (Mo. diktatúra; ma már nem szavaznánk meg a belépést, stb.), de az teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar kormány egy pillanatig sem lebegtette az ország EU-tagságát. Egy másik ilyen pártpolitikai kiszólás "a magyar és most már a lengyel obstrukció". Milyen obstrukció? A magyarok és a lengyelek nyíltan vitatkoznak egyetlen egy olyan kérdésről, amely a jövőt tekintve nagyon fajsúlyos, jelenlegi mértékét nézve azonban egyelőre még csekély súlyú. A migrációról van szó. A magyar kormány minden más kérdésben lojális és kompromisszumkész. A vita nem obstrukció. Vitából volt és van ezer és egy az EU-ban. És az minek minősíthető, amikor valaki szóban támogatja a befogadó migránspolitikát, a gyakorlatban pedig zárja a határait és mindent elkövet, hogy hozzá migránsok ne mehessenek, mint például Ausztria vagy Franciaország? Vagy nem tolakodik azért, hogy a "kvótáját" megkaphassa, vagy suttyomban vissza akar tuszkolni embereket a másikhoz? Úgyhogy nyugalom Szent-Iványi úr, nem ettől a kormánytól kell az EU-tagságot megvédeni. A Jobbik politikusaival nem ártana arról elbeszélgetni, hogy is állnak az EU-val, egészen konkrétan, nem csak úgy jelszószerűen. És hát ott áll a teendő a magyar baloldali ellenzék előtt: tisztázni végre a viszonyukat a hagyományos szociáldemokrata értékrendhez és a nagytőkéhez. Ez persze nem elsősorban egy liberális (a tőke érdekeit képviselő) politikus feladata, de ő sem kerülheti meg, mert a hagyományos szociáldemokrácia nem természetes szövetségese a liberálisoknak. Sőt.