A rendkívüli állapot időleges, a terrorizmus állandó

„Az Európai Unió kontextusát tekintve, mit gondol, Európában ki szuverén vagy kik a szuverének?

Az én álláspontom szerint az államok. Az európai integráció ellenére az államok azok, amelyek a szerződéseket megkötik és maga az Európai Unió sem más, mint egy szerződés. Természetesen nagyon alaposan kidolgozott, de akkor is csak egy szerződés, amelytől az államok bármikor elállhatnak, mint ahogy azt Nagy-Britannia is teszi jelenleg. Másrészt, még a működő Európai Unióban is ott van a szuverenitás. Például abban a jelentős vitában, hogy az EU jog felülírja-e a nemzeti jogot, a Francia Alkotmánytanács (a francia Alkotmánybíróság megfelelője – a ford.) szerint a Lisszaboni Szerződés egy rendelkezése alapján az EU jog felülírja a nemzeti jogot. Ugyanakkor a Tanács azt állítja, hogy ez nem a szerződésből kifolyólag van így, hanem a Francia Alkotmány 88. Cikke miatt, amely kimondja az EU jog felsőbbségét a francia nemzeti jog felett – az Alkotmányt viszont bármikor megváltoztathatjuk. Ezenfelül az EU-s jog a nemzeti jogot csak egy bizonyos szintig írhatja felül, a Francia Alkotmány alapvető elveit nem befolyásolhatja. Tulajdonképpen ez a szuverenitás lényege.

Ha már a szuverenitásról beszélünk: lehetséges az az elgondolás, ami az EU-t egyetlen állammá egyesítené?

Lehetséges lenne. Ha az EU föderációvá válna, szuverén lenne. Ez volt 2004-ben az EU Alkotmány célja, amelyet aztán Franciaországban és Hollandiában a népszavazás visszautasított. A korai szakaszokban az volt az elképzelés, hogy az alkotmányt többséggel lehetne módosítani, mint egy rendes alkotmányt, nem pedig egyhangú szavazattal, mint egy szerződést. De ez a koncepció kudarcot vallott és a delegáltak a gyűlésen elutasították az ötletet. Ha egy napon az a helyzet áll elő, hogy szuverén szövetségi egységként megváltoztathatja a saját alkotmányát, akkor állammá alakul és szuverén lesz.

Gondolja, hogy Franciaország, Németország és a többi, az EU magját képező állam egy kisebb uniót fog alapítani, amelyből kimaradnak a kelet-európai országok?

Valóban van Európának egy magja, de ez nem jelenti azt, hogy ezek mind egy állammá szerveződnének. Lehetséges, hogy néhány ország, például az eurózóna tagjai, új integrációt formáljanak. Úgy gondolom ez két különböző kérdés. Azt nem hinném, hogy az eurózóna összes tagállama beletartozna ebbe a formációba. Néhány állam viszonylag erős, például Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium, míg más országok, mint Görögország és Portugália szintén tagjai az eurózónának, azonban nem feltétlenül tartoznának bele az új integrációba.”