Politikai cselédcsador

„– Tényleg én leszek a miniszterelnök-jelölt, Feri?

– Nem, nem leszel az, Klári!

– És a Berni, a Timi vagy az Ági sem lesz az, Feri?

– Nem, ők sem lesznek, Klári!

– Mert nők, Feri?

– Nem, mert én leszek, Klári!

– De te nem vagy nő, Feri!

– Én bármi leszek, Klári!

Gyurcsány Ferenc természetesen legjobb tudomásunk szerint nem készül nemváltásra, elégszer operálta már át magát politikailag. Nem tudni biztosan, hogy a »demokratikus erők közös miniszterelnök-jelöltje« – már ha lesz egyáltalán ilyen – nő lesz-e. Első blikkre érdekes, hogy a késő nyári menetrendszerű kormányfőcastingon ez egyáltalán felvetődik a liberálisnak és balnak csúfolt oldalon. S most ne tessék a fejükhöz és kézműves laptopjukhoz kapni a romkocsmákban, tényleg azt a szexista rémálmot írtam le: meglepő, hogy felvetődik, nő legyen a miniszterelnök-jelölt! Tessék a helyén érteni: a minden iránt elképesztően nyitott, a pride-on szavazókra vadászó »demokratikus oldalon« van ennek hírértéke. Erről mélázik délutáni rádióműsorában Bolgár úr, a drága, és emiatt dugják össze fejüket pártveteránok az Isaura ismétlése előtt. Az a kicsit sem diszkriminatív pártnóvum, hogy nemi alapon kell megkülönböztetni a jelölteket. Ne azért legyen, mert jó és tehetséges, hanem azért, mert nem férfi, azaz nő – az ilyen kérdésekben manapság hasznos pontosan fogalmazni.

Viccesnek tűnik? Hát nem az, nagyon nem az. Ez a modern magyar »progresszió« látlelete. Idáig jutottak, ennyire telik. Mert más nincs.”