Igazi atombomba: a szó

„Sokáig azt bizonygatták a közvélemény-kutatók, hogy a globalizáció vesztesei, a mérges és elégedetlen munkásosztálybeli fehér szavazók a fő támogatói. A legfrissebb és eddigi legátfogóbb kutatás árnyalja a képet: az anyagi helyzetük alapján nem lehet élesen szétválasztani a két tábor szavazóit. A valódi különbség az, hogy milyen következtetést vonnak le a változó környezetből az egyes emberek, és hogyan értelmezik a körülöttük fortyogó világot. E tekintetben pedig fényévnyi a különbség.

Mégsem a lét határozza meg a tudatot, hanem a tudat a létet: megfordult az értelmezési folyamat a kampányszakértők számára. A szavazó kap egy keretet, s körbenézve találhat olyan dolgokat, amelyekre ráismer a politikus szavaiból. De kaphatna más keretet is. Ez nem új dolog, de figyelmeztet, hogy a legfőbb veszélyt még mindig mi magunk jelentjük saját magunkra, vagyis az emberi szó az emberi tömegekre.

Ebben nyilvánul meg a politika igazi hatalma. Hogy hogyan magyarázza a világot. Mert magyarázhatja konstruktívan is, nem pedig végtelenül leegyszerűsítve a folyamatokat, a globalizáció összetettségét. Vagy játszhat az elemi ösztönökre, indulatokra, primitív megoldásokat javasolva. Innentől válik iszonyatosan veszélyessé, hogy milyen képet festenek és milyen indulatokat szítanak a kampánygyűlések. Mert egy rossz fél mondat Trump szájából sokkal kártékonyabb tud lenni, mint önmagában az, hogy valaki évek óta munkanélküli-segélyből él. Ha Trump szidja az amerikai bevándorlókat, a nőket vagy másokat; sokan igazolva érzik magukat az erőszakban. Ki tudja, hogy a legutóbbi amerikai erőszakhullám hogyan alakult volna Trump nélkül?”