Orbán Viktor a Mandinernek: Nem lesz az EU-tagságról népszavazás Magyarországon

Mást értenek migráns alatt a britek

Spekulációnak minősítette, és határozott nemmel válaszolt Orbán Viktor Brüsszelben a Mandiner azon kérdésére, hogy ha esetleg nem sikerül keresztülvinni a magyar akaratot a migráció kérdésében, akkor Magyarországon is lehet-e népszavazás magáról az EU-tagságról is. A magyar miniszterelnök mindenképpen komoly vitára számít az uniós migrációs politika kapcsán a magyar kvótareferendumot követően is, amelyről azt mondta: minden egyes szavazat számít, de egy megfelelő kimenetelű népszavazás is csak a siker esélyét adja meg, nem magát a sikert.

Orbán Viktor az EU-csúcsot követő brüsszeli sajtótájékoztatóján újfent a bevándorlást és a migrációt nevezte meg a brit népszavazás végeredményét befolyásoló legfontosabb tényezőknek, ugyanakkor kifejtette: a migráns szó mást jelent a briteknél, ott az uniós munkavállalókat is annak tekintik. De a kormányfő szerint az a britek gondja, hogy ezeket a kifejezéseket megfelelően használják. Ez a téma később is előkerült, amikor az RTL Klub kérdésére Orbán kifejtette: kultúrtörténeti okai vannak annak, hogy a britek számára nem az EU-n kívüli, hanem az EU-n belüli migráció jelenti elsősorban a problémát. Vagyis az ország birodalmi múltja miatt nem látnak a britek problémát mondjuk egy pakisztáni migránsban – vélekedett.

Vesztettünk egy szövetségest, de idecsábíthatunk pár céget

Ami az uniós munkavállalók helyzetét illeti: Orbán beszámolt arról, hogy az EU27-ek abban egyeztek meg, hogy ha Nagy-Britannia kilépését követően is része akar lenni a közös piacnak, akkor a jövőben is tiszteletben kell tartani a négy alapvető uniós szabadságot – vagyis a tőke, az áru, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgását, nem fog ez alól kivételt kapni.

A kormányfő hangsúlyozta azt is: Nagy-Britannia kilépésével Magyarország talán még a többi tagállamnál is többet veszít, hiszen egy erős szövetségesünkről van szó.

Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva kitért arra is a Brexit kapcsán, hogy Magyarország akár még jól is kijöhet a történtekből, ő maga már utasította is Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert arra, hogy nézze meg: hogyan lehetne esetleg azokat a cégeket Magyarországra csábítani, akik a Brexit miatt hagyhatják majd el Nagy-Britanniát. Orbán egyébként úgy látja: az elmúlt napok azt mutatják, hogy az országot elkerülték a Brexit miatt elindult spekulációs támadások.

Nem lenne lovagias fejeket követelni

Orbán Viktor beszélt az EU jövőjéről is. Itt egyrészt leszögezte, hogy ő maga nem az az ember, aki ilyen helyzetben fejeket követelne, szerinte ez nem lenne lovagias, miközben persze van véleménye egyesek teljesítményéről, de a személyi konzekvenciák levonásának szerinte nem most van itt az ideje. Később egy másik kérdésére válaszolva arról beszélt: nem a személyi problémákat tartja a legfontosabbnak az EU-ban, hanem strukturálisakat.

A kormányfő szerint az EU újragombolása már megkezdődött: nem csak ő látja így, ha csak ő gondolná ezt, annak saját megfogalmazása szerint nem lenne nagy jelentősége. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a németek és a franciák már mozgolódnak, méghozzá „egy sajátos szabásminta-javaslattal”. Ami szerződésmódosítást illeti, az szerinte a közeljövőben nem várható. Mint fogalmazott, ambivalens a viszonya a kérdéshez, ugyanis lenne mit átgondolni, de azon az oldalon áll, akik szerint a jelenlegi helyzetben ezt nem lehet megtenni, mert az fokozná a destabilizációt.

Kijelentette azt is: az EU-csúcson döntés született arról, hogy a Nagy-Britanniával folytatandó kilépési tárgyalásokat az Európai Tanács vezeti majd, hiszen az képes képviselni a tagállamok nemzeti érdekeit, de mindenképpen szükség lesz majd az Európai Bizottság szakmai, elsősorban jogi hozzáértésére is a folyamat során. Mint elmondta: jelenleg az az álláspont, hogy nem sürgetik a brit kilépést, viszont amíg nem nyújtják be a hivatalos kilépési szándékot, addig háttértárgyalásokat sem fognak folytatni a kérdésben.

A magyar miniszterelnök leszögezte azt is: amíg Nagy-Britannia az EU tagja, addig minden úgy marad, ahogy most van – vagyis a Nagy-Britanniában tanuló vagy dolgozó magyarok helyzete nem fog változni.

Mi következik most?

Orbán Viktor kitért arra is, hogy szeptember második hetében Pozsonyban ülnek össze az uniós tagállamok vezetői, ahol újra napirendre kerül az Európai Unió helyzete és a Brexit.

A magyar miniszterelnök azonban úgy látja: az EU alapját a tagállamok adják, nem az uniós intézmények. Az EU demokratikus jellegét is a tagállamokon keresztül lehet megerősíteni. Orbán szerint az EU nem Brüsszelben van, hanem a tagállamok fővárosaiban, Brüsszel csak az együttműködés helyszíne.

Ennek kapcsán rátért a migráció kérdésére is: az EU elemi érdekének nevezte, hogy a migrációs válságot elválasszák az EU-tagság kérdésétől. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor súlyos problémák lehetnek a jövőben. Ezért is tartja fontosnak a kvótáról szóló népszavazást, hogy ne sodródjunk be abba a helyzetbe, amibe a britek. Magyarország ugyanis elkötelezett az Európai Unió iránt, de a Brüsszel által képviselt menekültpolitikát ellenzi.