Az Eb-eredményeink értelme: összetartás, humor, az Xbox elől felálló gyerekek

„A magyar mezes szurkolók még soha nem kaptak ennyi elismerő pillantást, mint tegnap este Lyonban. Az esti meccseket egy angol pubban néztük több tucatnyi angol és ír szurkolóval. Sokan gratuláltak. Itt, Lyonban dolgozó magyar ismerősöm pedig azért volt boldog, mert két napra magyar lett a város – hja, utoljára karácsonykor volt otthon...

Az internet pedig hihetetlen. Óriási látni az örömöt itt, Lyonban és a budapesti utcákon. Megcsináltuk. Minden károgás, minden szkepticizmus eltűnik az elmúlt napok fényében. Az osztrák meccs után még én sem értettem, miért van, hogy olyan emberek is szurkolókká válnak, akik korábban csak legyintettek rám, amikor arról beszéltem, foci- vagy hokimeccsre megyek. Ez a sport, s azon belül a foci egységet teremtő csodája. Nem lehet elvitatni azt, hogy ha valami erre képes, akkor ne legyen fontos nekünk.

Bizonyos: a nyár végén százával jelentkeznek majd a magyar gyerekek különböző csapatoknál, hogy belőlük is Dzsudzsák, Gera, Kleinheisler vagy épp Király Gábor legyen. És ha heti háromszor másfél órára el tudjuk őket csábítani az Xboxtól, már nagyot tettünk.

Ráadásul a foci révén az ember megért bizonyos dolgokat – még ha a poén nyelvén is. A Trollfoci a legzseniálisabb módon adott értelmet a milliárdokba kerülő népszavazási kampánynak:

»Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék – Most ti következtek!«”