„Mindenesetre a status quo valóban felborult, de azt biztosra mondani, hogy összeomlik a brit gazdaság, vagy, hogy most aztán háború lesz, arra utal, hogy némelyek gyorsan elvégezték a delphoi-tanfolyamot.
Mondhatnám, hogy megdöbbentő, de mégsem tudok megdöbbenni a Brexit ellenzőinek fölényeskedésén. Az internet népe ugyanis azonnal ítélkezett a britek többsége fölött, akiket idiótáknak bélyegeztek. A hülyenép voksolt. Az idiótázás mögötti érv az, hogy ezek a brit idióták nem a gazdasági prosperitás, európai béke és hasonlók mentén döntöttek, mely szempontokat az idiótázók maradéktalanul ismerik, így tudják az igazságot is. Húsz éves az SZDSZ. Az idiótázók a tudás birtokában vannak, az idióták pedig nincsenek, és rosszul döntöttek. Tragikomédia azt nézni, mennyire nem tanul egy ilyen népszavazási eredményből sem a fölényeskedő értelmiség, mennyire nem érti, hogy épp most mutatott nekik is fügét a vidéki Anglia.
Elsősorban ugyanis a vidéki Anglia szavazott a távozás mellett, és főleg az idősebbek. Etnikailag is jól látható, hogy az angolok azok, akik a kilépésre voksoltak. Meglepődni ezen aligha kell: a mai idősebb korosztály tagjai talán már nem sokan, apáik viszont még harcoltak a németek ellen a második világháborúban. Miért vennének részt egy olyan projektben, ami a német hegemóniáról, meg a tökkelütött brüsszeli bürokrácia szerencsétlenkedéséről szól? Ne feledjük, micsoda korszakos államférfi vezeti most a Bizottságot. Hátha körbeveszi épp valami lila köd, és eszébe jut, hogy a távozó britek helyére fölvehetnénk tagként mondjuk Szíriát.
Az angolok szerepe régóta ugyanaz Európában: gátat szabni a német hegemóniának. Angliának elege lett, és az ő szempontjuk nagyon is érthető. A bölcs európai elitnek a válasza az angolok morgására a szokásos volt: fenyegetés, zsarolás. Csoda, hogy beintettek? Más kérdés, hogy épp e fontos szerepük miatt Magyarország számára nem jó fejlemény a Brexit. A legrosszabb forgatókönyv szerint ugyanis – ami nem biztos, hogy végül így lesz – a németek jó szokásukhoz híven befeszülnek, és mennek előre, ahogy ők szoktak. A kelet-európai országoknak pedig nem lesz igazán erős szövetségesük a német nyomulással szemben. Azok az angolok voltak. Hiába vagyunk „sokan” Lengyelországgal a V4-ekben, nézzük a dolgot reálisan. Az angolok távollétével pont úgy gyalogolnak át rajtuk-rajtunk, mint annak idején.”