A Soros-paradoxon

„Amennyiben anno a Fidesz helyesen cselekedett, akkor egyértelmű, hogy Soros György adományai is hasznos törekvéseket segítettek, függetlenül attól, hogy személyesen róla mit gondolunk. Ezt azért fontos leszögezni, mert Soros úr ma is változatlan lelkesedéssel finanszíroz a zárt társadalmak feltöréséért és az emberi jogok érvényesüléséért indított projekteket, illetve a kelet-európai típusú diktatúrák ellen fellépő kezdeményezéseket, vagyis ő – szemben a Fidesszel – következetes maradt az eredeti álláspontjához. Ha tehát a huszon-egynéhány évvel ezelőtti Fidesz pénzelése védhető morális indíttatású lépés volt a részéről, akkor ugyanebből az alapállásból nehéz lenne támadni azt, amit most csinál, hiszen ugyanazt teszi, mint ’88–89-ben, és a céljai sem módosultak. Inkább csak a gondolkodása vált árnyaltabbá. Ahogy egy korábbi interjúban mondta: „Ha olyan filozófus lennék, aki befolyásolni tudja a világ sorsát, akkor inkább lennék filozófus, mint pénzember. Most, hogy elég közel kerültem ahhoz, hogy befolyásoljam az események menetét, fontosabbnak tartom, hogy meg is értsem, hogy tulajdonképpen mi az a folyamat, amiben részt veszek.

Persze az sem zárható ki kategorikusan, hogy az ős-Fidesz – benne Orbánnal, Kövérrel, Szájerrel és a többi Soros-tanítvánnyal – a rossz oldalon állt, Soros Györggyel egyetemben, ám a fideszesek mára mindannyian megjavultak. Ezzel az eshetőséggel kapcsolatban szeretném fölidézni egy ifjúkori emlékemet egy korán eljegyzett hölgyismerősömről, aki a következőket mondta, amikor megkérdeztem őt, hogy milyen a vőlegény: »Iszik, kártyázik, nőzik, de majd megjavul.«

Önök szerint megjavult?”