A hatalom háttérszelleme

„Kovács szerint legitim a háttérhatalom kifejezést használni Sorosra, hiszen »ha valaki arra törekszik, hogy a nemzetállami és a képviseleti demokrácia által adott kereteken átlépve regionális vagy európai szinten egy új társadalomfelfogást, egy új jövőképet vázoljon föl, annak érvényesüléséről pedig szervezeti és finanszírozási értelemben is nagy erőkkel gondoskodik, akkor az egy jogosultság és legitimáció nélküli hatalmi kísérlet. Különösen igaz ez akkor, amikor célja egy olyan vízió megvalósítása, adott esetben ráerőltetése közösségekre, amely vízió ellen az adott politikai közösség többsége kézzel-lábbal tiltakozik.« Beszélni kell arról, hogy Soros vagy az általa támogatott bizonyos törekvések hogyan ellenkeznek a magyar érdekekkel, adott esetben a nemzetbiztonsági érdekeinkkel: »nem lehet megerőszakolni azt a múltat, azokat a hagyományokat, amelyeket ezek a közép-európai országok örökül kaptak«.

Erről a politikai gyakorlatról tényleg beszélni kell: az autokrata Orbán-rendszer minden eszközzel kitagadná a nemzetből mindazon társadalmi-politikai kisebbségeket, amelyek egy másfajta közösségi jövőt igyekeznek felvázolni és ahhoz többséget szerezni. Egy parlamentáris puccsal 2010 óta a nemzetre erőltetett vízió ellenében, amelyre még a kétharmad megszerzésével sem kapott felhatalmazást. Tényleg létezik itt egy háttérhatalom. Azoknak a háttérhatalma, akik tagadják azt a rendszert, amelyben a Fidesz oligarchájától a legutolsó zsákfalu tanítójáig és mezítlábas purdéjáig mindenkinek a sorsa egyetlen ember szeszélyétől és látomásaitól függ. Ami persze maga a magyar nemzet (nemzetbiztonsági) érdeke (is), mert Kovács szerint megfelel a meg nem erőszakolható, már nem csak magyar, hanem közép-európai, sőt európai múltnak és hagyománynak.”