Történelemvizsga

„Egyszóval engem csak az érdekelne, hogy akadt-e a hétfőn maturálók között akár egy diák is, akinek kikerekedett a szeme, amikor meglátta a Csoóri-szöveget. Akadt-e a matrózblúzos-fényes öltönyös ifjúság soraiban valaki, akinek végigfutott az agyán: hinnye, de érdekes szövegválasztás ez, bizony mi másról volna érdemes elmélkedni egy olyan hét után, amikor a kérdező újságírókat a házelnök kitiltja a Parlamentből, mint a kérdések fontosságáról!

Tudom: ha volt is ilyen diák, aligha jutott eszébe a demokrácia alapértékei felé kanyarítani a dolgozatot. A magyar iskola nem az a hely, 2016 pedig nem az az év, ahol és amikor egy ennyire magas labdát képes, hajlamos és elég bátor volna lecsapni egyetlen nebuló is. Éppen ez az elmúlt fél év legnagyobb tanulsága: hiába a Pilzek, Puklik és Törleyk személyes kiállása, hiába, hogy a saját példájukkal igazolták, az iskola és a közélet elválaszthatatlan egymástól, a magyar középiskolák még mindig félművelt embereket nevelnek. Jó esetben felvérteznek sok hasznos tudománnyal, de a legkevésbé sem tekintik feladatuknak a közéletre való felkészítést. Eltartott kisujjal fintorognak a „politikától", elfogadják azt a bornírt politikusi érvelést, hogy a politika csak pártpropaganda lehet, közben meg hagyják, hogy a fiatal emberek újabb és újabb évfolyamai úgy váljanak „éretté", hogy merőben éretlenek a polgári magatartásra. Végtelenül tájékozatlanok a közéletben, nem sajátították el a kritikai attitűdöt, nem tanultak meg kérdezni. Megvezethető állampolgárok lesznek ők is, akik a világról annyit tudnak, amit a média habja a képükbe fröccsent.”