„Tizenöt éve azt gondoltam, idő kérdése, és Magyarországon minden olyan lesz, mint a polgári Nyugaton. A fordulópont 2006 volt; Deák téri házunk aljából nézhettem, ahogy a tüntetőket agyba-főbe verik az azonosító nélküli rendőrök. Gyurcsány Ferenc meg arról beszélt, nem csinált semmi rosszat, és Európa különben is a hatalmon maradását akarja.”
(...)
„A diktatúra idején kétfajta ember létezett Magyarországon: a hétköznapi meg a fontos. Az utóbbira más szabályok vonatkoztak, mint az előbbire, és ez hihetetlen ellenérzéseket keltett. A legnagyobb veszélynek azt látom, hogy a mostani erős államban a kormánypárti politikus vagy a holdudvarbeli ember ismét kiváltságos kasztba kerül. Téved, aki azt hiszi, ezt a magyarok elfogadják.”