Nem húzza az időt az osztrák kormány: máris hazatoloncolná a szíreket
Leállítják a családegyesítéseket is.
Tegnap körülbelül 400 ember fulladt meg a Földközi-tengeren. 400 ember, aki szeretett volna eljutni Európába, mert szeretett volna nem éhendögleni, nem félelemben élni, szeretett volna emberi életet élni.
„Ez a cikk egyetlen egy dologról szól, hogy ők emberek, és ha nem siratjuk meg az ő halálukat, gondoljunk bármit is a céljaikról, gondoljunk bármit is a menekültválságról, akkor mindenfajta etika alapján gonoszak vagyunk. Akkor mi veszítjük el az emberségünket.
Márpedig az ő halálukról szóló cikkek alatt százszámra olvashatók a kommentek, amelyek megfosztják emberi mivoltuktól ezeket az embereket, amelyek féregnek állítják be őket, örvendeznek a halálukon, vagy érdektelenséget mutatnak.
Ami a legfontosabb és legdurvább, hogy azok az emberek, akik ezt teszik, valójában nem gonoszak. Teljesen normális hétköznapi emberek, akik élik az életüket. Nem vagyok pszichológus, nem tudom, mi az, ami kiváltja belőlük az embertelenséget. Egy dolgot tudok, mi az, ami hagyja nekik, hogy embertelenek legyenek. Ez pedig mi vagyunk.
Az, hogy egy ember hogy viszonyulhat az embertársaihoz a nyilvános térben, csak és kizárólag azon múlik, mi a norma. Ha rászólunk ezekre az emberekre, ha nem hagyjuk, hogy gyalázatosan viselkedjenek, akkor szégyellni fogják, akkor nem lesz norma, hogy ezt megtehetik. Ha hagyjuk, és nem jelzi feléjük senki, hogy ez miért elfogadhatatlan, mit vár el a humanizmus, az emberiesség, a keresztény vagy bármilyen etika, akkor ők egyszerűen azt fogják érezni, hogy ezt szabad.
Normál esetben ezt a munkát elsősorban nem nekünk kéne elvégezni, hanem a társadalom intézményeinek, a politikának, csak sajnos azt látjuk ma Magyarországon, hogy ők nemhogy az emberséget nem védik meg, hanem sok esetben az embertelenséget erősítik.”