Baloldali populista önbojkott

„Felettébb különös, hogy a szocialisták már akkor bojkottálták saját népszavazási kezdeményezésüket, amikor még be sem adták a Nemzeti Választási Irodánál. Bármilyen meredeknek tűnik ugyanis, mégis ez történt, amikor Nyakó István egykori országgyűlési képviselőtársukat, félnyugállományban lévő politikusukat küldték egy szem magában az Alkotmány utcai hivatalba, hogy elsőként adja le a beadványukat.

Nem kellett nagy képzelőerő ahhoz, hogy számítani lehessen rá: mások is kísérletezhetnek. Nem lett volna tehát életszerűtlen, ha már hajnalban odamegy az MSZP-s delikvens, hogy még véletlenül se előzhessék meg. Ha pedig már megesett a malőr, és az illető kénytelen volt szembesülni azzal, hogy valakik még korábban keltek, és már előtte állnak, riadóztathatta volna elv- és párttársait, siessenek a segítségére, és kellő számban próbálják ellensúlyozni a kopaszokként aposztrofált ott-tartózkodókat, akik rizikóssá tették számára a blokkoló elsőként való aktiválását. Ha odasietett volna a délelőtti órákban pár szocialista parlamenti képviselő, az megnövelte volna az utódpárt esélyeit. Mibe került volna, ha – akárcsak az ellenérdekelt személyek – mindegyik felszerelkezik egy-egy irománnyal, hogy jogszerű legyen a jelenlétük az NVI előterében? (...)

Ha már itt tartunk: miért lett volna feltétlenül jogszerű, ha az összegyűlt férfiakat megelőzi Nyakó István vagy bárki más? Koncert-, illetve meccsjegyvásárlás esetében bevett szokás, hogy valakik foglalják a helyet másoknak, netán előző nap késő estétől.”