Kommunista örökség a nőnap?

„Sokan, tudva a március 8-ai nőnap eredetét, nem is ünneplik azt. De hát szívesen megfosztanánk-e a nőket a kedves hódolatoktól, amelyek e napon érik őket a férfi nem részéről? Van azonban a mi keresztény Európánknak egy napja: március 25-e, amely napon talán már a virágválasztás lehetőségei is kitárulnak, megszaporodnak, és még nincs is olyan távol a megszokott 8-adikától. E napon a keresztény világ már két évezrede Szűz Máriát, a nőiség legtisztább szimbólumát, szent archetípusát ünnepli.

Nekünk, magyaroknak ez különösen kedves nap: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Ehhez a naphoz rengeteg gyönyörűen virágzó népszokás kapcsolódik, de erről bővebben majd akkor… Ismerünk már olyan ünnepet, amelyet mi, magyarok, egy kicsit másképp, nekünk tetszőbb módon ünneplünk, és e különcségünket nem is szívesen adnánk fel. Amit egy-két kivétellel minden nemzet tőlünk eltérően ünnepel… a karácsonyi ünnepkör ez. Minket december 6-án Szent Miklós lep meg, és 24-én este maga a Kisjézus érkezik hozzánk.

Hát miért is ne lehetnénk ebben is egy kicsit különcök, ha már úgyis ezt a szerepet rótta ránk az Öreg Isten – keleties, nyugat-európaiakhoz nem hasonlítható lelkületünkből eredően. Így azt mondom, magyar férfiak – ha van kedvetek –, tartogassátok a marcipánokat, csokrokat és a szívetekből jövő verseket, és érleljétek még kerek 17 napig, amikor majd még nagyobb pompájukban és a minden nőben rejlő igazi lelki tisztaságnak adózón tudjátok átnyújtani kedvességeiteket!”