„A vezető nélküli autók tömeges elterjedése jelentős kihívások elé állítja a jogtudományt is. Véleményem szerint a technológiai átmenet időszaka tartogatja a legtöbb feladatot, tehát amikor a »konvencionális« autók együtt futnak az utakon a vezető nélküli autókkal. Mégis, ezúttal a távolabbi jövőbe tekintek. Dolgozatom két, a mai fejlődési tendenciák alapján megfogalmazott – egyébként nem teljesen támadhatatlan – előfeltevésre alapszik. Az egyik, hogy a jövőben kizárólag vezető nélküli autókkal lesz szabad közlekedni a közutakon. A másik feltételezés, hogy az autózásban zajló technológiai fejlődés miatt az autósok nem fognak tudni beavatkozni a jármű vezetésébe, azaz nem bírálhatják felül a jármű döntéseit. (..)
A kárfelelősség jövőbeli alapkérdéseit csak a tulajdoni viszonyok alakulásának ismeretében tudnánk pontosan megfogalmazni. Jelenleg általában a károkozókat, tehát a járművezetőket terheli felelősség a közlekedésben okozott károkért. A közlekedésben résztvevőknek kötelező felelősségbiztosítást kötniük (károkozói kockázatközösség), ezért a kár tényleges viselésében nagy szerepet kapnak a biztosítók. Megpróbálom röviden felvázolni a kárfelelősséggel kapcsolatos jövőbeli alapproblémákat a fentebb felvázolt tulajdoni szcenáriók alapján:
1. »Tulajdonosi szcenárió« esetén: a vezető közreműködésének kizártsága miatt a közlekedés során okozott károkért inkább a jármű gyártójának, esetleg szerelőjének, vagy a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőjének felelőssége dominálhat. Tehát az autós kárfelelőssége fő szabály szerint kivételessé válik, inkább csak az autó műszaki állapotából eredő káreseményeknél merülne fel. Bár a fejlett számítógépes rendszerek valószínűleg képesek lesznek a műszaki állapot ellenőrzésére is, ami a tulajdonosokat gyakorlatilag mentesítené a felelősség alól. Ugyan a technológiai fejlődés következményeként a káresemények száma jelentősen csökken, abban viszont biztosak lehetünk, hogy a közúti közlekedésben rejlő kockázatok viselésébe a gyártók igyekeznek majd bevonni a járművek tulajdonosait is. Ennek több módja is elképzelhető: a legegyszerűbb talán, hogy a járművek vételárába vagy a járművek – állandóan és gyorsan fejlődő – számítógépes vezérlésének, szoftverének »díjába” előre be fogják építeni a biztosítási díjakat. Valószínűleg a felelősségbiztosítás mai rendszere tarthatatlanná válik. A biztosítóval szerződő fél személye megváltozik, mivel inkább a gyártóknak, illetve a közlekedési infrastruktúra (utak, szenzorok, jeladók stb.) üzemeltetőjének lesz szüksége biztosításra.
2. »Vezető nélküli taxi-szcenárió«: e forgatókönyv megvalósulása esetén a járműhasználóknak a közlekedéssel összefüggő károk miatti felelőssége kivételes lesz, gyakorlatilag csak a szándékos károkozásra terjed ki. Ugyanis a jármű gyártóját, vagy tulajdonosát és üzemben tartóját terheli a kárfelelősség, esetleg a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőjét.
3. »Autóbérlet-szcenárió«: e forgatókönyv szerint a közlekedés során okozott károkért a jármű gyártója, a bérbe adója vagy a közlekedési infrastruktúra üzemeltetője tartozik felelősséggel. A bérlő (járműhasználó) felelőssége csak a szándékos károkozásra terjed ki.
A fentiek alapján biztosak lehetünk benne, hogy jelentősen átalakulnak az autózással kapcsolatos felelősségi viszonyok és a biztosítási piac is. (...)
A közlekedési szabályok módosítása
A vezető nélküli autók és a hozzájuk kapcsolódó közlekedési rendszerek tömeges elterjedése, a mai konvencionális autók forgalomból való kiszorulása miatt teljesen át kell írni a közúti közlekedés szabályait. A mai értelemben vett KRESZ el is fog tűnni. Értelmüket vesztik a közlekedésben való részvételre előírt személyi feltételek, valamint a vezetői engedélyek. A jármű használójának/tulajdonosának csak annyi jogszabályban előírt kötelezettsége lesz, hogy gondoskodnia kell a jármű megfelelő műszaki állapotáról – ez is csak a »tulajdonosi szcenárió« megvalósulása esetén. A jövőbeli »KRESZ« személyi hatálya inkább a közlekedési rendszereket, járműveket gyártó és üzemeltető cégekre fog kiterjedni, tartalmilag pedig inkább egyfajta programozási útmutatót fog jelenteni.
Büntetőjogi és szabálysértési jogi következmények
A vezető nélküli rendszerek, járművek kizárólagossága miatt hatályon kívül lehet helyezni a Büntető Törvénykönyvben szereplő közlekedési bűncselekmények jelentős részét. A közúti veszélyeztetés, a közúti baleset okozása, a járművezetés ittas vagy bódult állapotban, a járművezetés tiltott átengedése bűncselekmények értelmezhetetlenné válnak, hiszen ezeknél nem lehet majd megállapítani az utassá avanzsáló »vezető« büntetőjogi felelősségét. Valószínűleg megszűnik a járművezetéstől eltiltás mint büntetési nem, mivel az autózáshoz nem lesz szükség vezetői engedélyre.
A szabálysértési jog szintén jelentősen módosulni fog, ugyanis eltűnik a gépjárművel elkövetett szabálysértési tényállások jelentős része (járművezetés az eltiltás hatálya alatt, ittas vezetés stb.) az alanyi oldal hiánya és remélhetőleg a tényállások megvalósulásának hiánya miatt.”
