Nem alapgondolat, hogy a holokauszt magyar tragédia

2016. január 18. 15:23

Filmes írást, ami nem ideológiai alapon kritizálta filmet, nem olvastam. Kizárólag olyat olvastam, amiben a szerzőt az idegesítette, hogy ez a film elkészült. Interjú.

2016. január 18. 15:23
Nemes Jeles László
HVG

Beindított akár vitát, vagy közös gondolkodást a film a saját környezetükben? Találkoztak megfontolandó kritikával, véleménnyel?

Filmes írást, ami nem ideológiai alapon kritizálta filmet, nem olvastam. Kizárólag olyat olvastam, amiben a szerzőt az idegesítette, hogy ez a film elkészült.

Ilyen volt például néhány francia kritika?

Franciaországban, intellektuális körökben még nagyon elterjedt a maoizmus, az antijudaista nézeteknek is erős hagyománya van. A negatív kritikákban általában azt kaptuk meg, hogy a Saul fia nagyon impresszív, de felesleges alkotás. Ekkor éreztük, hogy ezek szerint beletaláltunk valamibe. A Le Monde-ban is ez jelent meg, és aztán a New York Times-ban ugyanez a vélemény köszönt vissza. De a New York Times-ról tudható, amúgy is, hogy anno a második világháború alatti népirtásról is a 17. oldalon két reklám között írtak két bekezdést. Ez egy régi beidegződés náluk.

A Libérationnál pedig teljesen megtévesztettek. Azt mondták, szerették a filmet, de a lap végül úgy jött le, hogy mi show-t csináltunk a haláltáborok valóságából. Ezzel tudták jól eladni az újságot. Igazi kritikai érvet azonban nem találtam, pedig szívesen olvastam volna. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez egy hibátlan film. Olyan frenetikus állapotban készítettük, hogy önkéntelenül is hibázhattunk. (...)

Az Oscar-jelölés utáni sajtótájékoztatón is elhangzott egy kérdezőtől, hogy Németországban mintha ignorálnák a filmet. Van alapja ennek a vádnak?

Szerintem van alapja. Én azt láttam, hogy amikor Cannes-ban a Saul fia német színészeihez mentek oda német újságírók, és meghallották, hogy melyik filmben szerepeltek, szó szerint elfordultak tőlük. De nem közöltek velem felvett interjúkat komoly német médiumok sem. Ezek szerkesztői döntések voltak. Hamburgban a film világpremierjén nyolcvanan ültek a háromszázas teremben. Sajnálom, én ezt látom. De remélem, hogy ezt meg tudjuk változtatni. Bízom benne, hogy van éhség a német nézőkben erre a filmre.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 267 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gusztav12
2016. május 30. 01:30
@Dixtroy "No, erre nyitja ki az ember reggel a mandinert, hogy megtudhassa: Koltay András is zsidó." Fehér magyar ember filmgyártás közelbe sem kerülhet... Erre most a csipás andy különösen ügyel!
Bravo
2016. április 30. 02:57
Szeretném megnézni. Sajnálom, hogy elolvastam a kis jeles több nyilatkozatát is, ami egy haszonelvű szemléletet vezetett be és a többségi társadalom elismeréséért agresszívan küzdő zavarodott egyénként mutatta be. Édesapám mesélte, hogy a vidéki vasútállomáson megkönnyezte gyerekként a zsidó gyerekbarátok kényszerű távozását. Pedig akkor nem is tudta, hogy mi lesz velük, csak a helyzet méltatlansága bántotta. A film lényege, az eddigi kommentek alapján, részben a zsidó náci kollaboránsok mosdatása, részben a szorongáskeltés. Ha ez igaz akkor szomorú vagyok(-:
tango47
2016. április 29. 18:45
Ugyanolyan szélsőségesen ítéli meg a közönséget, mint a közönség (esetleg látatlanban) az ő filmjét. Mivel a téma megosztó eleve bárhol a világban, butaságnak tartom az ilyen nyilatkozatokkal még mélyebbre ásni az egyébként sem sekély árkot, de hát lelke rajta.
catalina9
2016. március 30. 19:37
zazriveczazseni [Hozzászóló kiszűrése] 2016. január 18. 18:50 A tények azért tények. A Szovjetunió voronyezsi körzetében a katonák mintegy 115-120 ezer (115000-120000) nőt, gyereket, öreget (polgári lakosság) és mintegy 20-25 ezer orosz hadifoglyot végeztek ki.... Mit nem mond elvtárs? Akkor nézzük azokat a TÉNYEKET! Lehetőleg ne a KBG-ra vagy a szovjet "bíróságokra" avagy Krausz Tamásra, Karsai Elekre hivatkozzon, mert könnyen így jár: "...A háború után a Szovjetunió mindenáron a németekre akarta bizonyítani a katyni bűntett elkövetését, így a nürnbergi per során is vádpontként vetették fel a katyni mészárlás ügyét. Igazuk bizonyítására több volt bizottsági tagot is elfogtak (Markov bolgár, Berkle román és Hajek cseh professzorokat) és szovjet álláspontot igazoló kijelentésekre kényszerítették őket. A per során Orsós Ferenc felelőssége is felmerült, ugyanis Markov és Berkle is azt vallották, hogy Orsós professzor vette őket rá egy „hamis jegyzőkönyv” aláírására. Végül azonban a németek elleni vádat ejtették Katyn ügyében, mivel a tanúvallomások és benyújtott bizonyítékok nem voltak elfogadhatóak (az igazság kiderítésére ekkor nem tettek további lépéseket). Magyarországon a népbíróság vette elő Orsós professzor ügyét és „hamis szakértői véleményéért” háborús főbűnösnek nyilvánította..." akkor rajta zazriveczazseni!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!