Miért nem akarják megbeszélni a feministák a kölni támadásokat?

„A Prospectbe írt cikkében Jessica Abrahams a következő, ócska magyarázatot adja a hallgatásra:

»A feministák szükségszerűen a kisebbségek és a kirekesztett csoportok védelmével foglalkoznak. Ha néhányuk nehéznek találja, hogy beszéljen az esetről, mert aggódik amiatt, hogy esetleg az a menekültek elleni agressziót bátoríthatja, nem fogom elítélni. A hiba nem a feministákban van, hanem azokban, akik miatt a feministák nem mernek beszélni – gyakran ugyanazok az emberek, akik kifejezik felháborodásukat, amiért nem beszélnek.« (…)

Nem óhajtok vitába keveredni a migrációról, de úgy tűnik igazságosnak, hogy nézzünk szembe a tényekkel: sok észak-afrikai és arab ország nem arról híres, hogy példaértékűen bánnak ott a nőkkel. És sok ember, aki Európába érkezik, ezen országokból származó fiatal férfi, aki még talán sosem találkozott azzal az elképzeléssel, hogy a nő egyenlő a férfivel és nem érdemelte ki, hogy megfenyegessék, molesztálják vagy megerőszakolják. Ha túlságosan félünk ezt kimondani, csak mert túlságosan könyörtelennek hangzik a migránsokkal szemben, akkor mindenféle baj közepette fogjuk magunkat találni. Végülis ki kell majd mondanunk, úgyhogy akár most is kezdhetnénk.”