Az új miniszter

„Adja magát az értelmezés: Lázár János és Rogán Antal hatalmi küzdelmének egyik állomásaként jön létre egy új minisztérium államtitkárokkal, jelentős apparátussal, eddig nem létező kiadási tételként a költségvetésben. Miközben Lázár – egyelőre magánál tartva a csütörtöki tájékoztatókat, amely feladatot szemmel látható élvezettel lát el – továbbra is a napi kormányzati ügyek, az államigazgatás működtetésének és vágyott átalakításának fő felelőse, Rogán minisztériumának hadrendbe állításával lecsupaszított formájában tárul elénk az úgynevezett politikai kormányzás modellje. Aminek lényege a legfőbb politikai akarat áterőltetése minden akadályon, illetve ezzel összefüggésben a kommunikáció primátusa a kormányzásban. Amikor az ellenzők propagandaminisztériumról beszélnek, akkor nemcsak túlzó és méltánytalan, de félre is visz a Goebbels-féle náci modellre való sanda célozgatás. A médiapiac befolyásolásának szándéka az állami hirdetések elosztásának központosításától új sajtótermékek aládúcolásáig csak folytatása, továbbfejlesztése egy rossz magyar hagyománynak. A sajtó politikai kontrolljának igénye túlélte a Kádár-kort, e tekintetben a rendszerváltás nem jelent cezúrát. A habkönnyű bulvártól az autonómiája maradékától is megfosztott közmédiáig számtalan csatornán keresztül dől a kormánypropaganda, e sokszólamú kórust vezényli majd az új miniszter, illetve a kormány hivatalos megbízás nélküli tanácsadója.

Akárhogy is, nagyon rossz az üzenete annak, hogy a kommunikációra külön minisztérium alakul, miközben az oktatásnak, a kultúrának vagy az egészségügynek csak államtitkárság, a környezetvédelemnek még az sem jutott.”