„Eddig ment is minden a kitaposott, kizsarolt mederben. Vagyis ha kormányon kisebbségben is voltak az aktuális koalíción belül, mindig elérték, hogy az akaratuk szerint alakuljanak a dolgok. Ha meg nem kerültek kormányra, beindították a PC-terrort. Ami azon alapszik, hogy ha bárki meg meri kérdőjelezni morális felsőbbrendűségüket, politikai értékítéletüket, azt addig támadják, míg el nem megy a kedve attól, hogy velük ujjat húzzon vagy kétségbe vonja a mainstreamnek kikiáltott személyek megfellebbezhetetlen véleményét.
Hogy mindez hová vezetett, azt híven szemléltetik a napjainkban zajló szomorú európai uniós folyamatok. Miután a teljesítményelv háttérbe szorítása kontraszelekcióval jár, nem lehet csodálkozni azon, hogy azok a politikusok maradtak a porondon az európai politikában, akik nem hívták ki maguk ellen a liberálisok haragját. Vagyis az opportunisták, meghunyászkodók. Na most ennek lesz vége. Hiába írja a liberális sajtó valakiről, hogy nagyszerűen tud gépjárművet vezetni, ha az első élesebb kanyarban a fának kormányozza a rá bízott buszt. Az emberekről pedig kiderül a felmérésekből: mégsem sikerült annyira pipogyává, akarat nélküli konzumbábbá, fogyasztógéppé hülyíteni őket, hogy még tapsikoljanak is örömükben, amiért az általuk sosem hívott bevándorlókkal töltik föl hazájukat, hogy lenyomják a munkabéreket. Elvéve a reményt is a munkanélküliek elől, hogy ismét álláshoz juthatnak.”