Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A minimálbér-emelés nagy részét a vállalatok áthárítják a fogyasztókra. Ez inkább a jómódú háztartásokat érinti hátrányosan, de sok segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartás is rosszul jár. A nyertesek az alacsony keresetű dolgozók.
„Látszik, hogy sokkal jobban nőttek azon vállalatok árai, ahol sok minimálbéren kereső dolgozik (piros oszlop). Bár -- az akkori inflációnak megfelelően --- mindkét vállalatcsoport árai emelkedtek, az emelkedés 5,6 százalékponttal magasabb volt a minimálbérnek jobban kitett vállalatoknál. Összességében tehát a minimálbér emelés nem a vállalatok profitját csökkentette, hanem az árakat növelte.
A minimálbér-emelés legerősebben a mezőgazdaságban, a ruhagyártásban, a textilipartban, a bútorgyártásban, valamint a szállodai szolgáltatásban és a vendéglátóipartban működő vállalkozásokat érintette, így ezekben az ágazatokban eredményezett legnagyobb mértében áremelkedést. Az alapvető élelmiszerekben bekövetkező áremelkedés leginkább a szegényebb háztartásokat érintette. A vendéglátóiparban és a ruhaiparban megemelkedett árak pedig inkább a magasabb jövedelműek pénztárcáit terhelték.
Mindent egybevetve a magasabb jövedelmű magyar háztartásoknak átlagosan többe került a minimálbér-emelés, a jövedelmük arányában számolva is. De a minimálbér emelése negatívan érinti a segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartásokat is, az alapvető élelmiszerárak emelkedése miatt. Paradox módon tehát a minimálbér-emeléssel sok szegény család is rosszul jár. A Defacto szerint a minimálbér mértékéről, annak emeléséről gondolkodó politikusoknak ezt fontos lenne figyelembe venniük.”