Legyen kötelező az iskolában a tánc és egy szomszéd nyelv tanulása is, hogy ne legyen annyira egzotikum a körülöttünk élő népek világa számunkra.
Nem pontosan értem, mi a felhördülés tárgya a kötelező, mindennapi ének bevezetésével kapcsolatban, habár a Kodály-rendszerű ének-zene oktatást lehetne élvezetesebben is csinálni az iskolákban, szó se róla. Mindenesetre ha a svéd-skandináv modell a menő, akkor a baloldalnak épp ezt az ötletet kellene támogatnia, ez ugyanis készségfejlesztés és a teljes mentálhigiéné, valamint a személyes kreativitás szempontjából is hasznos dolog volna. Nekem azonban vannak még plusz ötleteim a kötelező tananyagokkal kapcsolatban. Ha mindenkinek vannak javaslatai a tanrendre, itt vannak az enyéim.
Valóban kérdéses, belefér-e az időbe, főleg amikor a tananyag csökkentése van terítéken, de csodálkozom, hogy a készségfejlesztés felé való hangsúlyeltolódás nem talál megértésre a baloldalon. De lehet, hogy ők tényleg csak érzékenyítő tréningeket és genderórát látnának szívesen napi, kötelező jelleggel.
A svédeket az intenzív iskolai ének-zenei készségfejlesztés tette zenei nagyhatalommá, poptól a metálig − más kérdés, hogy a metálegyütteseik fele giccses, dagályos izét játszik, de az értelmes, hallgatható, izgalmas zene is több, mint egy átlag európai országban (a finn metál általában sokkal giccsesebb, lásd Nightwish és Children of Bodom, meg HIM). Végre egy pozitívum a svédekkel kapcsolatban.
Én még két dolgot tennék kötelezővé az iskolában, függetlenül attól, hogy akkor és ott utálnák a diákok: a táncot, erős hangsúllyal a magyar néptáncokon, de belefoglalva keringőt, rockyt, némi latint vagy más stílusokat is. Legkésőbb egyetem alatt hálát adnának a diákok, hogy van valami közös dolog, amit mindannyian tudnak. Ha van némi tánctudása mindenkinek, ami, igen, fejleszthető, főleg kicsi korban, akkor később senki nem fog félrepislogni, amikor fel akarják kérni az egyetemi gólyabálon, meg akárhol, és aki táncolni akar, annak sem kell nagyítóval keresnie, hogy ki is tud olyat.
Másik régi mániám, hogy legyen kötelező egy szomszéd nyelv, ami nem a német (tehát a választék: román, szlovák, ukrán, szerb, horvát, szlovén) tanulása egy vagy két évig, együtt az adott nép történelmével, kultúrájával, hogy ne legyen annyira egzotikum a körülöttünk élő népek világa számunkra. De azt is lehet, hogy a kötelezően választandó nyelv mellett a kárpát-medencei népek kultúráját oktatjuk általánosan, bevezető jelleggel, vagy egyszerűen a különféle humán tárgyak anyagában hangsúlyosabban jelenik meg, bár ez valószínűleg az elsikkadáshoz vezetne.
Mindenesetre amikor hasít a román filmművészet, értékelhető a román, a szlovák, az ukrán irodalom, a horvátról és a szlovénről nem is beszélve, akkor nem ártana némi kötelező tájékozódás mindezzel kapcsolatban, hogy aztán akit jobban érdekel, már el tudja helyezni magát és el tudja mélyíteni tudását. Angolul valamilyen szinten úgyis mindenki meg fog tanulni, akkor is, ha nem tanítják; a cégek pedig azt fogják kérdezni az állásinterjún, hogy az angolon kívül milyen nyelven beszélünk még. A kis népek nyelveit pedig kevesebben beszélik, bizonyos esetekben jobb az esély velük az elhelyezkedésre is. Gondolom, a baloldal örömujjongások közepette támogatja a népek közti békét és megértést szolgáló javaslatomat.
Kuzmányi azt részletezi, hogy mennyi idő, energia, jóakarat és pénz ment rá a Notre-Dame új liturgikus berendezéseire. Ez szép. De ettől még a végeredmény kiábrándító.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Kelemen Hunor szerint azzal, hogy Soós Zoltánt bilincsben mutatják a világ előtt, olyan üzenetet küldött a román ügyészség, ami elfogadhatatlan.
A magyar válogatott 30–22-re kikapott Norvégiától a női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében, így a bronzéremért játszhat vasárnap.
