Régi szép labanc hagyományhoz csatlakozott az Antall József vezette többség, amikor március 15. és október 23. pártolóival szemben augusztus 20-át jelölte ki állami ünnepnek.
„Augusztus 20-át és Istvánt mindig is össze lehet(ett) hozni bármivel. Lehetett vele igazolni reformerséget és reformellenességet, a náci Németországgal és a sztálini Szovjetunióval való sorsközösséget, nyugatosságot és Nyugat-ellenességet, klerikalizmust és szekularizációt, nacionalizmust és internacionalizmust.
A tizedik század közepén Európa nagyobbik fele tele volt nomád, félnomád, törzsi szervezettségű pogány népekkel. Ezekből egyszerre, két generáció alatt, a vetélytársaikat legyőző pogány törzsfők vezetésével nyugati mintájú, nyugati befolyás alatt álló keresztény királyságok lettek. Ez történt a dánokkal, svédekkel, norvégokkal, csehekkel, lengyelekkel és magyarokkal. Akikkel nem történt meg, csekély kivétellel eltűntek, de legalábbis nem jutottak állami létre. Ez nem sajátos magyar sors, hanem egy európai trend helyi változata. Nem magyar és idegen modell, hanem két egyetemes rendszer, egy ellehetetlenült és egy jobb lehetőségekkel teli állt egymással szemben. Szent István/Vencel/Olaf/Gellért/Adalbert stb. ezeket a jobb lehetőségeket képviselte a lehetetlenséggel szemben.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Idén csodálható meg utoljára a látványosság.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
180 éve már, hogy a magyar a hivatalos nyelv Magyarországon, ám sokáig ezt mégsem novemberben ünnepeltük.
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az elnyert összeget felújításra, például tetőfelújításra, külső festésre, illetve a kiírás szerinti munkálatok elvégzésére költhetik el a családok.
