Az úton végig kell menni

2015. augusztus 15. 09:16

Huszonkét új mentőállomást kellett volna átadni, de csak egy készült el; ám valahogy mégse olvashattunk se a mentődolgozók szövetségének, se a szakszervezetének erőteljes tiltakozásáról

2015. augusztus 15. 09:16
Megyesi Gusztáv
Népszabadság

Tessék megnézni a mentősöket, akiket naponta fenyegetnek meg, újraélesztés közben feltörik a rohamkocsijukat, mégis csinálják tovább. Lebegjen minden érdekvédelmi vezető szeme előtt a mentőszakszervezet példája! Még januárban épp e lapban jelent meg, hogy a humán tárca jelentése szerint valójában nem is épültek meg azok a mentőállomások, melyek elkészültét tényként jelentette be választások előtt a miniszterelnök, tehát becsapta a mentősöket és az országot.

Huszonkét új mentőállomást kellett volna átadni, de csak egy készült el; ám valahogy mégse olvashattunk se a mentődolgozók szövetségének, se a szakszervezetének erőteljes tiltakozásáról, vagy hogy akár egyetlen vezetőjük is fekete ruhába bújt volna. Plusz azon is érdemes elgondolkodni, hogy fekete ruhás pedagógusnőt ez idáig vajon miért nem termelt ki magából a tanártársadalom; no hiszen, a pedagógusok érdekeit védő Nemzeti Pedagógus Kar az első tiltakozó fekete ruhás földrajztanár láttán betiltana minden, a szürkénél sötétebb tónusú viseletet.

Továbbá azt is olvastuk, hogy a pedagógusi életpályán előrehaladni kívánó innovatív tanároknak „korlátlan ideig tartó titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk”, azaz életük végéig nem beszélhetnek semmiről, legfeljebb kérhetnek és jelenthetnek, igaz, azt akár fekete ingben vagy blúzban is megtehetik. Azt kéri az ország Balogh doktortól, hogy ha lehet, ne adja fel ilyen könnyen.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 61 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2015. augusztus 16. 14:06
Küzdelem Az ember szeret végigmenni azon az úton, amit maga választott. Akkor is, ha számtalan buktató várja, ha a keserűség könnyeit is kell nyelnie útközben, ha a kétségbeesés számtalanszor térdre rogyasztja, ha elátkozza százszor is, hogy útra indult. Minden keserű pillanat önmaga becsülésének a lehetőségét gazdagítja. Nagy István Attila
robipecs
2015. augusztus 16. 10:59
Zseniálisan összezagyvált írás. Eljutunk a mentőállomásoktól a fekete ruhás pedagógusokon át a "jóégtudjakicsoda" Balogh doktorig. Valószínűleg a 85+ -os szoci keménymaghoz szól: aki naponta olvassa a Népszabit talán érti, hogy miről is beszél az egykori Nap-keltés "arc". Engem annyira nem is érdekel.
kispufi
2015. augusztus 15. 23:00
igazán frappáns ez a cím, ugye attól a pompás emlékezetű talpig úrielvtárs demokrata marosántól sikerült elkölcsönözni? madarat tolláról...
pkarcsi
2015. augusztus 15. 16:20
Az ilye vörösalakokat miért is nem viszi el a mentő?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!