„Szeretném felhívni Kovács államtitkár figyelmét a magyar szexmunkások példátlan sikereire. A legősibb szolgáltatásra mindig volt igény, de idehaza ez az iparág valahogy mégsem működött, nem kedveztek a gazdasági körülmények. (A négymillió nyomorgó magyar vagy fűt, vagy eszik, másra nem lévén pénze, nem tudja megfizetni a szexmunkásnők szolgáltatásait.) A válság jeleit látva az élelmesebb stricik (akárcsak az orvosok, ápolók, fiatal diplomások) külföldre telepítették vállalkozásaikat. Svájcba, vagy éppen az amszterdami ablakok közül béreltek néhányat a hölgyeknek. Európa rendőreinek legnagyobb bosszúságára a nyugat-európai szexpiacon Magyarország átvette a vezetést, már az ukránokat is megelőztük, pedig eddig ők voltak a legkeresettebbek. (...)
Ezekről a sikerekről érdemes volna plakátokat gyártatni! Ráírhatnánk: Meghódítottuk a nyugati piacokat! Száz százalékban hazai anyagokból dolgoznak a vállalkozóink! Magas hozzáadott értéket állítanak elő! Magyarország jobban teljesít!
És a határokra akkor nem kerítést, hanem kerítő táblákat szereltethetnénk…”