A balliberálisoknak az a sorsuk, hogy soha ne kormányozzanak

„A balliberális ellenzék a bevándorlás ügyét és a kerítés építésének kérdését folyamatosan tematizálva, agresszív módon polarizálni igyekszik a társadalmat, és e közben akaratán kívül megmutatkozik igazi arca, a markáns rendszerellenesség. A rendszerellenességen azt értem, hogy ez az ellenzék, amennyiben ha tehetné, nemcsak a kormányt változtatná meg, hanem a kormányzás szisztémáját is. A balliberális rendszerellenes pártok olyan szemben álló ideológiát képviselnek a bevándorlás kérdésének megítélésében is, amely elutasítja a polgári-nemzeti kormány értékeit, ellenségei a magyar szabadságnak, de jelesen vitézkednek a bevándorláspárti, liberális-internacionalista érdekek mellett. Ennek az ellenzéknek egyik sajátossága, hogy nem felelős ellenzékként vannak jelen a politikai közéletben. Egész egyszerűen abban motiváltak, hogy »nem felelősek« legyenek, egy állandó ellenzéki tömböt alkotnak, amely elutasítja a fennálló rendszerrel, annak intézkedéseivel való azonosulást. Ezért aztán a kibicnek semmi sem drága alapon felelőtlenül ígérgetnek, követelőznek, lásd Kunhalmi Ágnes szellemi ámokfutását, a teljesítés felelősségét persze nem vállalják.

Másik sajátosságuk a felelőtlen balliberális pártoknak, hogy saját maguk csapdájába esve az a sorsuk, hogy soha ne kormányozzanak, nemzetellenes bevándorláspárti politikájukkal lassan kizárják magukat a kormányváltás lehetőségéből. Kifelé kommunikálva ugyan látszólag óhajtják, de valójában nem képesek arra, hogy kormánypárttá váljanak.

Napi politikai gyakorlatuk jellemzője a szimpla felülmúlási vagy felülkerekedési verseny politikája, amely kiszorítja a valódi versenyszerűnek mondott politikát. Ugyanis a versenypolitika feltételeihez nemcsak az egynél több párt jelenléte tartozik, hanem a becsületes konkurenciának legalább az a minimuma, amely nélkülözi a politikai csalást. A nem felelős ellenzék politikai csalása miatt tisztességes politikai piac hazánkban nem létezik. A balliberális pártok most is, a bevándorlással kapcsolatban is, könnyedén ígérgetnek az égig, anélkül, hogy valaha is meg kellene felelniük annak, amit ígértek. Az általuk játszott politikai játék jellemzőjévé vált az »egyre többet nyújtani, mértéken felül ígérni« szabály. Ez az ellenzéki magatartás minden becsületes verseny mércéje alá esik. Eljutottak oda, hogy rájuk a jövőben sem hazát, sem nemzetet nem lehet építeni.”