„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Egy ilyen helyzetben, amikor minden irányban az EU körül háború vagy háborús veszély van, akkor nagy hülységnek tűnik felrobbantani az egyik bástyát a határon. Még akkor is, ha a bástya fenntartása nagyon drága.
„Az EU mint intézmény világpolitikai szereplő is, és ha hátralépünk egy lépést, és egy pillanatra elfelejtjük az összes aktuális anyagi gondot és a tagállamok kormányainak belpolitikai nyűgeit, akkor egyértelmű, hogy hosszabb távon az unió számára rosszabb lenne a Grexit, mint elkölteni a görögökre még néhányszázmilliárd eurót.
Főleg geopolitikai – biztonsági okok miatt. A bizonytalanság általában sem vezet jóra, de a Balkánon aztán különösen nem. Az EU létezésének legfontosabb célja és értelme, hogy a kontinensen ne legyenek háborúk. Ha az integráció több évtizedes, folyamatos erősödése után a rendszer ekkorát gyengül, akkor az veszélyezteti ezt a célt.
Végső soron egy Rizikó társasjáték a világ. Ha elveszik a görög euró, akkor az EU – Törökország – Oroszország hármashatáron egy olyan gyenge, senkihez se eléggé tartozó terület jelenne meg, amit legalább három nagy akar majd megszerezni. Itt most nem katonai megszállásra kell gondolni, hanem gazdasági és politikai befolyásra. A határvidékeken végig nagyon éles már most is a helyzet. (...)
Nem véletlen, hogy az USA azt mondja, hogy engedni kell az egyébként kommunista gyökerű görög kormánynak. Jó eséllyel nem a Sziriza iránti szimpátiából hangsúlyozzák Washingtonban, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, úgyhogy egy részét el kell engedni. És ha csak a pénzügyi racionalitás mondatná ezt velük, akkor mondták volna ezt ilyen hangsúlyosan akkor is, amikor a Nyugattal sokkal együttműködőbb nagykoalíciós kormány volt még hatalmon Athénban.”