„Mert ugye, ha például egy cigány mászott volna be az állványról abba a lakásba, akkor a hatvannégy vármegye kivonult volna a helyszínre »rendet csinálni«. Ment volna az első sorban intellektuális Zagyva Gyula, és szorosan mellette menetelne T. Csaba is. És nincsen ebben semmi ellentmondás! Mert egy cigány csak úgy elvitt volna mindenfélét abból a lakásból. Pénzt, meg mifenét. Ami a keze ügyébe akad. De a tudományos kísérletet végző és nagyon nemzeti érzelmű T. Csaba célzottan, kísérletének és lelki alkatának megfelelően vitte el a dolgokat.
1.: Elvitt egy serpenyőt. Ez a premissza. Következtetés: Nemzeti érzelmű hatvannégyesek szeretnek főzni.
2.: Elvitte a Zsolnay készletet. Következtetés: Nemzeti érzelmű hatvannégyesek értik ám a csíziót! A zsidós Rosentahl cuccot ott hagyta volna…
3.: Elvitte a pénzt. Igen ám! De nem úgy! Egy nemzeti érzelmű hatvannégyes titokban szereti Szerb Antalt, és olvasta az Utas és holdvilágot. Abban pedig írva van, hogy a pénznek önmagában nincsen semmi jelentősége. A pénz nem más, mint nem különösebben szép papírdarabok összessége, amelyekért kellemes dolgokat lehet vásárolni. Következtetés: Egy nemzeti érzelmű hatvannégyesnek Ulpiusból van a lelke.
4.: Mikor a tulajdonos rajtakapta a kísérletet végző T. Csabát, az közölte, hogy »csak poén volt«. Következtetés: A hatvannégyesek kurva vicces srácok. A tulaj azóta is ordítva röhög.”