Kinyissuk a szelencét?

2015. május 28. 11:20

Magyarországnak azért nem kell nagymecset, mert már most sem vagyunk önmagunk. Az életünk, a kultúránk mindenről szól, de egyre kevésbé rólunk, magyarokról.

2015. május 28. 11:20
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet

„Minden ellenkező híreszteléssel szemben bölcs dolog a keleti nyitás, de nem ilyen áron. A gazdasági haszonért gazdasági haszonnal fizessünk, ne mecsetes honfoglalással! (Ami egyébként kísértetiesen hasonlít az erdélyi-székelyföldi hagymakupolás invázióhoz: román embert hírből sem halló földeken emelnek ortodox monstrumokat a békétlen egymás mellett élés jegyében.) Ma egy nagymecset, holnap tíz másik. Ne legyen kétségünk, ha ezt a szelencét kinyitjuk, nem lesz megállás. Elég, ha tekintetünket a »fejlett Nyugatra« fordítjuk. A németeket lehet tisztelni gazdasági eredményeikért, de amit ezen a fronton tettek, kétségbeejtő. Félő, erre csak akkor fognak rádöbbenni, mikor Németország már nem német ország lesz. (...)

Magyarországnak nem azért nincs szüksége nagymecsetre, mert iszlámfóbiája lenne. Nincsenek előítéleteink, és azt hiszem, túlzottan rossz tapasztalataink sem. Európa talán legbefogadóbb országa voltunk mindig. (Egyebek között ez vezetett Trianonhoz…) De a befogadás nem jelentheti azt, hogy valamiféle elfajzott kedvesség, tolerancia jegyében átadom a hazámat az érkezőnek, alávetem magam az ő szokásainak, vallásának, de legalábbis a sajátomat kútba dobom. Eközben pedig gyermeket nem vállalok, mert az nyűg, szüljön csak a bevándorló vagy a menekült. Európa beteg, vezetői viszont roppant elégedettek magukkal.

Magyarországnak azért nem kell nagymecset, mert már most sem vagyunk önmagunk. Az életünk, a kultúránk mindenről szól, de egyre kevésbé rólunk, magyarokról. A nagyvilágnak gyakran egy olyan szégyellni való, bűnös ország képét mutatjuk, amelyek valójában nem minket ábrázolnak, még ha néhányan azonosulnak is vele. Mi a Hunyadiak, Szondy Györgyök, Szent Istvánok, Koppányok, Kossuthok, Görgeyk és az ’56-os felkelők népe vagyunk. Csak ezt nem szabad megmutatnunk a világnak. Toldiról, Tóth Ilonáról nem készülhet film, állami pénz ilyesmire valahogy soha nem jut. Bűntudatközpontokra viszont mindig akadnak fölös milliárdok. Lengyel László téved: magyarnak lenni nem szégyen, hanem dicsőség.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2015. május 28. 15:02
Csak annyi mecset épüljön Európában, ahány keresztény templom a Közel-Keleten.
Bánegressy
2015. május 28. 13:25
"Európa talán legbefogadóbb országa voltunk mindig. (Egyebek között ez vezetett Trianonhoz…)" Ja! az igaz, csak a sok betelepítés, jövés - menés közben az egymással szembeni gyanakvás és bizalmatlanság megerősödött (segítettek is alája :D ), a szolidaritás szinte teljesen eltűnt. Ez most bizonyos, az összes befogadott, beilleszkedett, (jól)alkalmazkodott magyar identitású által a leginkább kívülállónak tekintettek együttes szidalmazásában nyer kárpótlást. Egyébként alig látszik több.
KannibálTatárÚr
2015. május 28. 12:40
Pedig kell a nagymecset. Ki véd meg bennünket Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel szemben?
madarasi.abel
2015. május 28. 12:14
Magyarnak lenni nem szégyen, és nem dicsőség. Magyarnak lenni egy állapot. Egy kicsit olyan, mint amikor gyereke van az embernek: támogatja, büszke rá, de ha nem képes objektíven megítélni a képességeit, felmérni a hibáit, akkor hosszabb távon magának is, a gyereknek is rosszat fog tenni, a nevelés meg valahol félre fog menni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!